Az Alpok 2472 m magas h�g�j�n a h�, a j�g, a sz�l, a k�d karolta Szent Bern�t kolostorban a rebben� f�gg�ny�k el�rulj�k, hogy szemrev�telezik a t�bl�bol� idegent. A rendh�z neh�z faajtaj�t automata nyitja, de a XX. sz�zadi technik�t let�nt korok ritmus�ra szab�lyozt�k. Sz�p lassan v�lik szabadd� a bej�r�s, ahol a fogad�szoba �vsz�zados nyugalmat �raszt� faragott szentjei �rk�dnek. Amikor a XI. sz�zad k�zep�n Bernhard Von Menton Aosta f�esperese megalap�totta itt, az �goston rendek k�z�ss�g�t, aligha gondolta volna, hogy nev�t a hegy, a h�g� �s a vil�g egyik legh�resebb kutyafajt�ja viseli majd.

A Hospice du Grand Saint Bernard nev� kolostor Eur�pa egyik legr�gebbi �s legmagasabban fekv�, emberi telep�l�se. Itt �llt valaha Jupiter temploma, amit m�g az erre elhalad� r�mai h�d�t� hadsereg �p�tett. Bernhard von Menton �jj��p�tette, �s szeg�ny zar�ndokok sz�m�ra nyitotta meg a templomot. A bern�thegyi kutya n�vad�ja vil�gszerte ismert lett, de szinte semmi adat nem maradt fenn r�la. Bernhard Von Menton a szeg�nyek seg�t�je �s a szerencs�tlenek p�rtfog�ja volt, a h�g� magaslatain. A hiedelem szerint az ott l�v� gonosz szellemekt�l megszabad�totta a megsz�llottakat. Val�sz�n�leg azonban ez is csak legenda. Sokkal val�sz�n�bb, hogy a helyi parasztleg�nyeket r�besz�lte, hogy koszt �s p�nzjutalom fej�ben az � megb�z�s�b�l, – �s kuty�ival –  ink�bb v�dj�k �s gondozz�k az utasokat. A lelkes seg�t� 1081-ben halt meg Novarr�ban. 1681-ben szentt� avatt�k. A h�g� �vsz�zadokon kereszt�l az egyik legforgalmasabb hadi �t �s k�zleked�si �tkel�hely volt �szak-Olaszorsz�g �s Franciaorsz�g k�z�tt, Sv�jcon kereszt�l. Az �tkel�s k�l�n�sen t�len bizonyult vesz�lyesnek, hiszen az �v kilenc h�napj�n kereszt�l h� �s j�g bor�tja. Mindennap egy szerzetes ereszkedett le utasokkal Bourg Saint-ig, estefel� pedig �jabb utasokkal t�rt vissza. Ugyanezt cselekedte egy m�sik k�s�r� a h�g� olaszorsz�gi oldal�n. Nem voltak ritk�k a szerencs�tlens�gek, az utaz�kat �h�ns�g, vihar �s lavina fenyegette. Nos ebb�l a k�rnyezetb�l indultak el a vil�gh�rn�v fel� azok a hatalmas, t�m�tt bund�j�, gy�ny�r� �llatok, amelyek a szerzetesekkel egy�tt, �let�k kock�ztat�s�val siettek a h�viharban eltemetettek f�lkeres�s�re, seg�ts�g�re.

Az emberek el�sz�r 1695-ben szereztek tudom�st a szerzetesek kuty�ir�l. Salvator Rosa le is festette az er�s, r�vidsz�r� kuty�kat, feh�r alapon v�r�ses barna foltokkal. Fels� assz�riai domborm�vek arr�l tan�skodnak, hogy a bern�thegyi kutya a tibeti dog lesz�rmazottja. A fajta els�sorban Vaud Valais �s Oberland kantonokban fejl�dhetett ki. A h�bor�k �s a kereskedelem r�v�n ker�lt el�sz�r G�r�gorsz�gba, k�s�bb R�m�ba, majd a gall h�bor�k idej�n a mai Sv�jcba.

A XIV. sz. elej�n sv�jci c�merekben m�r szerepeltek ezek a bumfordi fej� ebek, de hivatalosan el�sz�r 1862-ben egy birminghami ki�ll�t�son szerepeltek mai nev�k�n. Addig alpesi masztiffk�nt eml�tett�k �ket.

Az els� bern�thegyi fajta egyes�letet Londonban alap�tott�k 1880-ban. A k�t orsz�g teny�szt�i sok�ig vitatkoztak azon, hogy az angol, vagy a sv�jci vonal legyen az ir�nyad�, v�g�l 1887-ben egy z�richi nemzetk�zi kinol�giai kongresszuson – Anglia kiv�tel�vel – valamennyi megh�vott elfogadta �s elismerte a fajta sv�jci jelleg�t �s itt �llap�tott�k meg a standardet. A sv�jciak teh�t teljes joggal tarthatj�k nemzeti kuty�juknak ezt a tanul�kony, j�indulat� fajt�t. A szentbern�thegyi kiv�l� �rz�. K�lleme sem c�folja meg jellem�t: az er�t, biztons�got sug�rz� hatalmas termet, a sz�les h�t �s m�ly mellkas munkakuty�ra utal, a vastag bunda pedig azt jelzi, hogy az �llat j�l alkalmazkodik az id�j�r�s viszontags�gaihoz.

Oliver Goldsmith angol �r� a k�vetkez�ket jegyezte le: „K�l�n�sen �rtelmes, nemes fajt�j�, csod�latos ebeket teny�sztenek itt, melyek rendk�v�li b�lcsess�ggel rendelkeznek. Fantasztikusan �les szimatuk seg�ts�g�vel 10-20 l�b m�lyen betemetett embert is �rz�kelnek. A szeg�ny v�ndorok sz�m�ra gyakran �letment�nek bizonyulnak.” Az id�zett dokumentum csaknem 300 �ves, de val�sz�n�, hogy m�r kor�bban m�s jelleg� munk�t v�geztek a tarka hegyi kuty�k. T�rt�netek terjedtek el p�ld�ul arr�l, hogy a szolg�k minden reggel lemennek a h�g�r�l a v�lgybe, hogy tejet �s vajat hozzanak, amit a kuty�k nagy kosarakban a h�tukon cipelnek a cs�csra. Ekkor m�g alpesi masztiffk�nt vagy kolostorkutyak�nt emlegett�k �ket. A kolostor kuty�it, ezeket a j�indulat�, szel�d �ri�sokat 1750-ben kezdt�k speci�lisan kik�pezni k�s�r�nek, s ett�l kezdve ritk�bb lett a „feh�r hal�l” okozta baleset az Alpok hatalmas hegyei k�z�tt. Az �tikalauz szerzeteseket egy vagy k�t kutya k�s�rte. Ezeket arra tan�tott�k, hogy a legnagyobb viharban is felismerj�k a h�lepte utakat, s az elt�vedt utasokat f�llelj�k. Az �llat a k�s�r� ember el�tt haladt, hatalmas sz�gy�vel, er�teljes l�baival utat t�rt a h�ban, s csalhatatlan �szt�nnel tal�lta meg az eredeti �sv�nyt a friss h�r�teg alatt.

Hogyan viselkedtek ezek a kuty�k lavina eset�n? Szemtan�k elbesz�l�se szerint, ha a lavina �ltal betemetetett ember m�g �lt, a kutya kaparni kezdte a havat f�l�tte, ha pedig az �ldozat m�r halott volt, akkor egyszer�en csak elfek�dt a szerencs�tlens�g hely�n.

Heinrich Schuhmacher (1831-1903) vend�gl�s a Bern melletti Holingenen, eredeti Barry t�pus�, �si p�sztorkuty�t kezdett teny�szteni, de nem volt es�lye. A divat, amely a hatalmas fej� �s bund�j� �ri�s kuty�knak kedvezett, els�p�rte ezt a kezdem�nyez�st. 1854-ben �rja a sv�jci kinol�giai t�rsas�gnak c�mzett level�ben: „Az egyetlen elvem a teny�szt�sn�l az, hogy a kuty�k min�l jobban hasonl�tsanak Barryhoz, viszont a modern teny�szt�k arra t�rekszenek, hogy hatalmas fej� �llatok sz�lessenek” 1880-ban megkeseredve fel is adta „Barry” teny�szet�t.

A kutyarajong�k k�z�l sokan legsz�vesebben vissza�ll�tan�k az id� kerek�t, �s a bern�thegyi kuty�t �jra az „�vil�g” legn�pszer�bb fajt�j�nak ki�ltan�k ki. Nap�leon kev�sb� udvariasan fogalmazott Coignet kapit�ny szerint  az  1800-as �tkel�sn�l,  amikor a sereg a h�g� legvesz�lyesebb szakasz�hoz �rkezett, �s m�r t�bb sz�z ember vonszolta �t mag�t a szakad�kok f�l�tt az orm�tlan �gy�kkal, �gy ki�ltott: „Vajon hol vannak embereitek meg a kuty�itok most, amikor pusztul�sra vannak �t�lve a katon�im?” A v�lasz nem k�sett: „Elmentek, hogy kiments�k �ket, uram.” A XVII. sz�zad v�g�n a kuty�k m�r olyan profi m�don dolgoztak, hogy 1790-1810-ig egyetlen katona sem pusztult el �tkel�s k�zben.

„Fek�dt a h� alatt, hal�lra sz�nva,
de h� ebe a v�ndort megtal�lta.”

�rta Longfellow egy legend�s h�r� bern�thegyir�l az Excelsior c. vers�ben. 1920-ban Sir Edwin Landseer (1802-1873), a h�res angol fest� megfestette egy bern�thegyi k�p�t. A ment�kuty�kat „szent kuty�knak” nevezt�k, s kialakult m�toszuk.

Hogy h�ny embert mentett meg a bern�thegyi, az nem der�l ki a Szent-Bern�t kolostor �vk�nyveib�l. Egy biztos, val�ban nagyon sokan k�sz�nhetik nekik �let�ket. K�tsz�z �v alatt majd k�tezer seg�lyakci�t jegyeztek fel, amelyet r�szben a szerzetesek, r�szben szolg�ik �s a kuty�k hajtottak v�gre. Ezek k�z�tt volt, minden id�k legh�resebb bern�thegyi kuty�ja Barry I. vom Gro�en St. Bernhardt (1800-1814). Az � neve szem�lyes�ti meg els�sorban a h� bund�s h�seit. Vil�gh�r� kutya volt, t�rt�net�t mindm�ig legend�k sora �vezi. Egy 1922-ben k�sz�lt festm�ny azt a h�stett�t �br�zolja, amikor egyik ment�k�r�tja sor�n a h�ban alv�, teljesen �tfagyott kisfi�ra tal�lt. A kutya nyalogat�s�val fel�bresztette a gyermeket, �gyes mozdulatokkal m�g a h�t�ra is vette, majd �gy vitte be a kolostorba. Barry egy�bk�nt 40 embert kutatott fel �s mentett ki a h� al�l, majd – legal�bbis a legenda szerint – a 41. farkasnak n�zte �s lel�tte a legend�s ebet. Val�j�ban azonban az t�rt�nt, hogy 1812-ben, amikor Barry 12 �ves lett, a kolostor ap�tja bek�ldte Bernbe, ahol 1814-ben m�lt ki v�gelgyeng�l�sben. �rdemei elismer�se mellett test�t kit�mt�k �s ki�ll�tott�k a Berni Term�szettudom�nyi M�zeumban. Az itt �ll� Barry I. a h�ress� v�lt �letment� kuty�k jelk�pe. 1923-ban restaur�lt�k kit�m�tt test�t. �gy ism�t emelt fejjel, b�szk�n tekinthet a l�togat�kra. P�rizs mellett, Asni�reben a kutyatemet� bej�rat�n�l pedig Barry I. szobra �rk�dik �r�k �lmot alv� t�rsai f�l�tt.

Alig egy �vsz�zad m�lt�n m�lt� ut�dja akadt a legend�s lavinakuty�nak, Barry II. Egy szokatlanul hideg �jszak�n olasz turist�k el� indult gazd�j�val, aki �tk�zben annyira kimer�lt �s �tfagyott, hogy k�ptelen volt tov�bb menni. Maradt azonban annyi �let�szt�ne, hogy s�lj�t a kutya nyak�rv�re f�zte �s megpr�b�lta seg�ts�g�rt k�ldeni. Barry II. elindult a kolostorhoz, �s m�g idej�ben t�rt vissza a ment�csapattal. Sorsa azonban tragikusan v�gz�d�tt. 1905. m�jus 20-�n ment�s k�zben szakad�kba zuhant �s csak k�t nap m�lva tal�ltak r� csontt� fagyott tetem�re.

A XIX. sz�zad derek�n a kolostor teny�szete komoly v�ls�gon ment kereszt�l a sz�zadokon �t foly� belteny�szt�s miatt. 1856-ban a mened�kh�zban m�r csak h�rom kan van �s egy – �gy mondj�k, term�ketlen – szuka. Akkoriban gondoltak arra, hogy a fajt�t f�lfriss�ts�k az �jfoundlandival. Ebben az �vben egy alomban sz�letik k�t hossz�sz�r� k�ly�k is. Mint szolg�latra alkalmatlanokat elaj�nd�kozz�k �ket a v�lgybe. Nem sokkal k�s�bb elfogadj�k ezt a sz�rv�ltozatot. A kit�z�tt c�lt el�rt�k a v�rfriss�t�ssel, a szentbern�thegyi er�sebb, kitart�bb lett, mint valaha.

�ssze�ll�totta:
Kozma K�roly

Barry I. vom Gro�en St. Bernhard
(1800-1814)

A Grand Saint-Bernard ma

A szentbern�thegyik szeretik ugyan a havat, �m irt�znak a vihart�l. Szolg�laton k�v�l, ha tehetik, v�dett helyre h�z�dnak. Telente a szerzetesek a bern�thegyiket lek�lt�ztetik Martigny v�ros kenneljeibe. K�nnyebb itt ell�tni �ket, mint a mened�kh�zban, amit gyakran h�napokra elv�g a h� a k�lvil�gt�l, mondja Francois Gerard �r, a szerzetesrend kuty�inak gondoz�ja. Z�dori atya (So�s Zolt�n) magyark�nt az egyetlen k�lf�ldi tagja a sv�jciakb�l �ll�, 75 tag� k�z�ss�gnek. Z�dori atya 80 �vesen hagyta abba a s�el�st, a teniszt kicsit k�s�bb. Ha rossz a kedve, est�nk�nt Arannyal, Pet�fivel v�gasztal�dik. T�bb sz�z magyar n�t�t tud �s kedveli a magyar borokat. A rend maga el�g tehet�s. A hajdani v�ndorok – akiknek, ha m�r �trakeltek Z�dori atya szavaival �lve „volt guba a zseb�kben”–, sokszor az �let�ket k�sz�nhett�k a Szent-Bern�t H�g� szerzeteseinek. H�l�juk nem is maradt el, f�ldeket, sz�l�skerteket, �rt�kes egyh�zi kincseket adom�nyoztak a rendnek. A bor, amit isznak, ma is saj�t sz�l�b�l k�sz�l, a z�lds�g, amit esznek saj�t f�ldj�k�n terem. A szerzetesek ma m�r nem maguk m�velik f�ldjeiket. Papi, tan�t�i, misszion�riusi munk�t v�geznek.  A Szent-Bern�t �s a Simplon H�g�i mened�kh�zukban ny�ron lelki gyakorlattal egybek�t�tt hegym�sz�, t�len pedig s� tanfolyamokat rendeznek. „Ahhoz, hogy valaki v�llalja a k�m�letlen�l neh�z �letet, �ldozatk�szs�g kellett” – mes�li Z�dori atya. Bernhard von Menton az�rt alap�tott rendet, mert a szerzetesi fogadalom er�s k�t�tts�g, a papi hivat�s meg feljogos�totta az aty�kat arra, hogy lelki v�gaszt ny�jtsanak a betegeknek �s feladj�k az utols� kenetet a haldokl�knak. Akkoriban Eur�p�ban m�g nem voltak szerzetesek, Szent �goston azonban Afrik�ban l�trehozott egy k�z�ss�get, s az � regul�it vette �t Szent Bern�t.

A temp�t itt nem a XX. sz�zad dikt�lja. Itt az ember megtanulja tisztelni az id�t, a nyugalmat, a fegyelmet, a hegyek szerzeteseinek t�rv�nyeit. A hegy �vsz�zadokon �t szedte �ldozatait. A gyalogos v�ndorok kimer�ltek, elt�vedtek a k�dben, betemette �ket egy lavina, vagy leszakad� h�p�rk�ny, leh�t�tte test�ket a sz�l. Z�dori atya -26 �C-t  is �t�lt a hegyi kolostorban. Az sem volt ritka, hogy a hatalmas h� miatt csak a mened�kh�z els� emeleti ablakain tudtak kil�pni a szabadba. Elgondolkodtat� Z�dori atya utols� mondata: „a szerzetesek nem rajonganak a szentbern�thegyi kuty��rt, „csak” tisztelik �s becs�lik �ket!”

Z�dori atya 1997. szeptember�ben meghalt. Utols� k�v�ns�ga volt, hogy a Hospitz du Grand St. Bernard kolostor alatti szent�lyben temess�k el.

A Hunnia Szentbern�thegyi Klub vezet�s�ge �s k�ld�tts�ge 1998. szeptember 5-�n, Z�dori atya hal�l�nak els� �vfordul�j�n felkereste s�rj�t, hogy megeml�kezzen a haza t�volba szakadt, – a szentbern�thegyi ir�nt egy �letre elk�telezett – sz�l�ttj�r�l.

Kedves k�szikla

N�h�ny gondolat a Bern�thegyi lelkivil�g�r�l �s kik�pz�s�r�l

M�rhetetlen szeretet, nagy termet �s hatalmas er� – ez jellemzi a bern�thegyi kuty�t. Kik�pz�se nem �tlagos feladat, de rendk�v�l sz�rakoztat�. M�gpedig az�rt, mert ha siker�l egy hull�mhosszra hangol�dnunk vele, akkor minket is el�rasztanak azok a kedves t�l�rad� �rzelmek, amelyekkel � szeml�li a vil�got. Ez persze nem jelenti azt, hogy l�gy, puha kutya lenne.

Kem�ny k�szikla � a sz� mindenfajta �rtelm�ben. Testileg �s lelkileg is. Testileg az�rt, hisz ereje hatalmas, izmai kem�nyek �s ha t�mad�s �ri �gy �ll egy helyben, mintha l�bait lebetonozt�k volna a f�ldbe.

Ha net�n m�g k�pzetlen, �gy l�k�dik ide-oda, a p�r�z v�g�n, mint egy orm�tlan szikladarab. S�pcsont-, vagy t�rdt�r� mutatv�ny egy ilyen kutyussal v�gigmenni az utc�n. K�l�n�sen akkor, ha kertes h�zak k�z�tt haladunk, s jobbr�l, balr�l ugatnak, tombolnak kifel� a kerti kuty�k.

Ilyenkor a k�pzetlen bern�thegyi beindul, mint egy mozdony, fujtat is cefet�l, le akarn� dar�lni a ker�t�sen bel�li ellenfel�t. Gazd�ja, vagy kik�pz�je �gy r�pk�d m�g�tte, a p�r�z m�sik v�g�n, mint a gy�zelmi z�szl�. Az ilyen vessz�fut�s k�zben jobb, ha az ember villanyoszlopt�l villanyoszlopig halad, hogy meg tudjon kapaszkodni benn�k.

De, ha a bern�thegyi m�r „m�velt” �s tud viselkedni, k�sz �lom vele k�zlekedni. Fele olyan s�ly� ember is el tudja vezetni, mint �. S�t! Ak�r k�t m�velt bern�thegyit is egyszerre elvezethet, r�vid p�r�zon, bal l�b mellett, nyugodtan.

De ez nem jelenti azt, hogy a bern�thegyi lelke lekv�rb�l lenne. Egyszer�en tudom�sul veszi, hogy a vez�r (a gazda) nem akarja, hogy � harcoljon.

Pedig azt igaz�n tud, ha net�n m�gis sz�ks�g van r�.

Nemhi�ba mint�zta Stephen King a „Cujo”-t egy bern�thegyir�l.

Igen k�szikla, hisz akit �gy l�tszik, hogy nem szeret, azt t�nyleg ut�lja. S ha net�n az k�zeledni akar, vagy bizalmaskodni, akkor kem�nyen l�p f�l vele szemben. �s erre a reakci�ra a rossz ember bizton sz�m�that, hiszen a bern�thegyi �rzelmei mindig stabilak.

Kitart�an gy�l�l  �s kitart�an szeret. Kedves k�szikla �, �s �r�k�sen mosolyog azokra, akiket kedvel. Nevel�se, kik�pz�se k�zben igazi hegyi masztiffal val� b�n�sm�dot ig�nyel. A parancsokat el�sz�r �gy kell kezdeni, hogy „l�gy sz�ves!”

Durva lelk�, ostoba ember ne tartson ilyen kuty�t. De a ny�lsz�v� se! Csak olyan gazd�nak val�, aki tud szeretni, nagyvonal� �s hat�rozott. Aki ugyanolyan k�szikla, mint a fajta maga; a bern�thegyi kutya.

F. A.
kik�pz�

Bemutatjuk a Szent-Bern�t H�g�i kennelt

Juh�sz Katalin �s Kozma K�roly tagja a sv�jci, a n�met �s a holland bern�thegyi klubnak, bej�rt�k az Eur�p�ban tal�lhat� bern�thegyi teny�szeteket. Az amerikai �s az egykori Szovjetuni� ter�let�n �l� teny�szt�k k�z�tt is vannak bar�taik. Kennel�kb�l, a Szent-Bern�t H�g�i kennelb�l nemzeti, nemzetk�zi gy�ztes �s Champion kuty�k ker�ltek ki. 1996-ban a vil�gki�ll�t�son saj�t teny�szt�s� szuk�juk, Szent-Bern�t H�g�i Orchidea Vil�g- �s Fajtagy�ztes lett, Aljosha Buddy v. Saarlander Hof, holland import kanjuk a gy�ztes oszt�ly gy�ztese, Orchidea alomtestv�re,  Szent-Bern�t H�g�i Old Boy pedig saj�t oszt�ly�ban a Vil�ggy�ztes m�g�tti m�sodik lett.

– Hogyan kezd�d�tt?

– Egyszer�en beleszerett�nk a fajt�ba. �n az utc�n mentem, amikor a ker�t�s t�loldal�n megl�ttam egy „hatalmas, impoz�ns mack�t”, aki k�zeledtemre ugr�lt f�l a ker�t�sre. Tisztes t�volb�l tart�zkod�an csod�ltam, amikor a gazd�ja kisz�lt, hogy simogassam meg nyugodtan, nem b�nt… Az impon�l�, tekint�lyt parancsol� megjelen�ssel p�rosul� kedvess�g �s j�indulat egy �letre levett a l�bamr�l, �s a fajta elk�telezettj�v� tett. Karcsi sz�m�ra m�g egyszer�bb volt a v�laszt�s, hiszen m�r a sz�leinek is bern�thegyije volt, az � kapcsolata a fajt�val kisgyerekkor�t�l dat�l�dik. Volt alkalma ki- �s megismerni, megalapozva ir�ntuk vonzalm�t.

– Kedvelni, tartani egy fajt�t, m�g nem biztos�t�k a sikerre. Hogyan jutottatok el a mostani eredm�nyekig?

– Szerencs�tlen�l, pech sorozattal kezd�d�tt. Tulajdonk�ppen mindig csak egy sz�p kanra v�gytam, de ez a k�v�ns�gom sok�ig nem teljes�lt, mert az els� saj�t kuty�mat ellopt�k, a k�vetkez� 9 h�naposan a parv� �ldozata lett, a harmadiknak pedig csontfejl�d�si rendelleness�ge volt – veszi �t a sz�t Karcsi. Ekkor, l�tva elkesered�semet �s a fajta ir�nti elk�telezetts�gemet megsajn�lt a paksi dr. Cs�k S�ndor, az akkori teny�szt�k egyik legnevesebbike, �s megaj�nd�kozott egy vemhes szuk�val, aki k�t nappal azut�n, hogy elhoztam hat gy�ny�r� kicsit hozott a vil�gra. H�t, valahogyan �gy kezd�d�tt a teny�szt�s, de akkor m�g nagyon sok fontos dolgot nem tudtam, amit k�s�bb – javar�szt doktor Cs�kt�l – siker�lt megtanulnom. P�ld�ul azt, hogy a j� teny�szt�nek alaposan ismernie kell az �llom�nyt, a sikerhez �r�kl�stani ismereteken t�l �rz�k, lelkiismeret, szerencse is sz�ks�ges.

– A lak�s d�szt�rgyai, berendez�se, az �letnagys�g�akt�l a falatnyi m�ret�ig mindenhol felbukkan� bern�thegyi szobrok, k�pek, pl�ss bab�k, bern�thegyi mot�vummal d�sz�tett haszn�lati t�rgyak elk�telezetts�get, bern�thegyis �letform�t sugallnak. Az ember �gy gondoln�, a sz�p eredm�nyek ut�n innen m�r nincs hov� tov�bb l�pni. Vagy m�gis? Mik a terveitek?

– Tov�bb l�pni mindig lehet �s �rdemes! A t�bb gener�ci�n �t folytatott teny�szt�s a r�vidsz�r� bern�thegyikn�l degener�ci�hoz, a hossz�sz�r�ekn�l szemprobl�m�khoz vezetett. A hazai �llom�ny a nyolcvanas �vekre gyeng�lt a belteny�szt�s miatt, ezeken szeretn�nk jav�tani. Az 1976-ban sz�letett FCI hat�rozat �rtelm�ben, b�r a r�vid- �s hossz�sz�r� bern�thegyik k�t k�l�n CACIB-ot kapnak, keresztez�s�k az �llom�ny jav�t�sa �rdek�ben megengedett. Az ilyen almokb�l sz�letett k�lyk�k t�rzsk�nyvez�se k�llem�knek megfelel�en t�rt�nik r�vid-, ill. hossz�sz�r�nek. Ezeket az egyedeket azonban a k�s�bbiek sor�n a sz�rzetjelleg megtart�sa miatt 3 gener�ci�n �t csak jelleg�knek megfelel� egyedekkel szabad p�ros�tani. Mi ezzel a lehet�s�ggel �lve, illetve �j v�rvonal behoz�s�val szeretn�nk jav�tani a hazai �llom�nyon. Tal�n nem elbizakodotts�g azt �ll�tani, hogy erre van is es�ly, hiszen nagyon sz�p almaink sz�lettek m�r N�metorsz�g legjobb teny�szet�b�l behozott r�viidsz�r� kuty�inkt�l, Caro von Geutenreuth-t�l �s Yanni von Irmengrund-t�l, illetve az �k hossz�sz�r�vel val� keresztez�s�b�l. Sok rem�nyt f�z�nk az idei �v Vil�ggy�ztes bern�thegyij�t�l sz�rmaz�, hat h�napos hossz�sz�r� kis kanunkhoz is.

– Annyi mindent elmondtatok, amire m�lt�n b�szk�k lehettek. M�gis mi az, amit k�l�n is eml�ten�tek, ha megk�rdezem mire vagytok b�szk�k?

– A sportszer�, j� kuty�s kapcsolatainkra, bar�ts�gainkra, mert – sajnos – azt hiszem ez ma egyre ink�bb hi�nycikk. �r�m �s egyben megtiszteltet�s volt az, amikor egy 40 �ve a fajt�val foglalkoz�, elismert k�lf�ldi teny�szt� t�l�nk v�s�rolt egy kis szuk�t, �s m�g a tan�csunkat is k�rte, hogyan k�sz�tse fel ki�ll�t�sra.

– Hogyan foglaln�tok �ssze, mi a legfontosabb, amire egy j� teny�szt�nek sz�ks�ge van?

– A m�r eml�tetteken k�v�l azt hiszem elmondhat�, hogy mik�nt a j� pap, a j� teny�szt� is holt�ig tanul. A sok t�r�d�s, a megfelel� ell�t�s, a sz�lesk�r� t�j�kozotts�g, a nyitotts�g �s a t�bbi mind-mind egy forr�sb�l, a fajta ir�nti elk�telezett szeretetb�l fakad. Ez a legfontosabb.

-petpa-

Az �llatorvos a bern�thegyir�l

Mindig nagy, �s felel�ss�gteljes feladat egy kutyak�lyk�t magunkhoz venni. A r�g�szeti leletek alapj�n a kutya a legr�gebben h�zias�tott t�rsa az embernek, m�r 16 ezer �ve mellette van. Az id�k sor�n a tetemesen megv�ltozott emberi �letk�r�lm�nyekhez a kuty�k is alkalmazkodtak. �j fajt�k jelentek meg, bizonyos feladatokra specializ�l�dva, vagy sokszor csak az aktu�lis divat ig�nyeit k�vetve. A hatalmas fajtav�laszt�k, ami �vezredek alatt kialakult, lehet�v� teszi, hogy mindenki a maga sz�m�ra legmegfelel�bb t�pust v�lassza ki. Egy kutya kiv�laszt�s�n�l nagyon fontos, hogy ismerj�k az adott fajta ig�nyeit, �gy k�s�bb nagyon sok kellemetlen probl�m�t�l, betegs�gt�l k�m�lhetj�k meg kedvenc�nket.

A bern�thegyi kutya az egyik legnagyobb testm�ret� fajta, ami sok szempontb�l speci�lis odafigyel�st ig�nyel a tart�s sor�n. Legszerencs�sebb, ha kertes h�zban, megfelel� mozg�steret biztos�tva tudjuk felnevelni. Ismerek ugyan lak�telepi lak�sban feln�tt, sz�p bern�thegyi kuty�t is, de ez rengeteg id�t, foglalkoz�st ig�nyel, amit nem mindenki tud biztos�tani. A z�rt, sz�k t�rben feln�tt kuty�kon a sok fekv�s miatt hamar decubitusok (felfekv�sek) alakulnak ki a nagy s�lyuk miatt. A lak�sok sz�raz leveg�je hajlamos�t az allergi�s b�rmegbeteged�sek kialakul�s�ra. A l�pcs�z�s sok esetben felesleges �s nem optim�lis terhel�st jelent az �llat sz�m�ra. Gondoljunk csak a sz�k l�pcs�fordul�kban az �r�mmel s�t�lni, vagy �ppen haza rohan� kuty�ra, amint a sz�m�ra nem megfelel� aljzaton a l�bai kics�sznak al�la. Ezek a t�nyez�k k�s�bb mind lehetnek maradand� mozg�sszervi betegs�gek kifejl�d�s��rt felel�sek, kuty�nk id� el�tti �reged�s�t, leroml�s�t okozva.

Ha valaki mindezeket figyelembe v�ve �gy �rzi, hogy rendelkezik el�g id�vel, t�relemmel �s szeretettel egy kutyak�ly�k felnevel�s�hez, akkor annak a lap ezen has�bjain szeretn�nk seg�ts�get ny�jtani kutya eg�szs�gv�delm�vel, nevel�s�vel kapcsolatban.

Els� t�m�nk, – mivel egy kifejezetten nagy test� fajt�r�l van sz� – a n�veked�s sor�n nagyon fontos kalcium �s foszfor bevitel�r�l sz�l. A megfelel� csontozat kialakul�s�ban k�l�n�sen  1-1,5 �ves korig nagyon nagy szerepe van a megfelel� t�pl�l�snak. A k�ly�kkutya k�lcium ig�nye 530 mg/testt�meg kilogram/nap, szemben a kifejlett 265 mg/ttkg/nap �rt�kkel. A foszfor ig�ny 440 mg/ttkg/nap (kifejlett: 220 mg/ttkg/nap), teh�t k�tszer annyi Ca �s P bevitelt ig�nyel a fejl�d� szervezet, m�gpedig valamilyen k�nnyen felsz�v�d� form�ban. Term�szetesen a megfelel� (1,2:1) ar�ny� Ca �s P bevitel mellett nem szabad megfeledkezn�nk a D3-vitamin ad�s�r�l sem. A feln�tt �llat D3-vitamin ig�nye 6 NE/ttkg/nap, m�g a fiatal n�veked�sben lev�� 20 NE/ttkg/nap. Ezt az ig�nyt kell biztos�tanunk a megfelel�en �ssze�ll�tott h�zi koszt, vagy k�ly�k t�pok etet�s�vel. A megn�vekedett Ca, P �s vitaminsz�ks�glet kieg�sz�t�s�re k�l�n k�sz�tm�nyek �llnak rendelkez�sre, melyekb�l mindenki kiv�laszthatja a kutya testt�meg�nek, �letkor�nak a legmegfelel�bbet. Ha nincs m�g tapasztalatunk a kutyanevel�sben, vagy nem tudunk eligazodni a v�laszt�k b�s�g�ben, nyugodtan k�rj�k ki az �llatorvos, vagy teny�szt� tan�cs�t.

Dr Ga�l Csaba
�llatorvos