A dobermann

A dobermann sz�rmaztat�sa

A dobermann sz�rmaztat�s�t kutat�k �r�sait olvasva, mindenkor arra a k�vetkeztet�sre jutunk, hogy az �rott anyagokon bel�l �ri�si ellentmond�sok vannak. K�sz�nhet� ez annak, hogy a fajta kiteny�szt�s�nek elind�t�ja semminem� �rott anyagot nem hagyott maga ut�n. Ilyet�n m�don k�l�nb�z� feltev�sekre �s hallom�sokra alapulnak ezen �r�sok.

Korabeli fot� (1870) bal oldalon: Karl Friedrich Luis Dobermann

Mi az, amit tudunk? N�metorsz�g Th�ringia tartom�ny�ban 1823-ban sz�letett Karl Friedrich Luis Dobermann Apolda v�ros�ban. Feln�tt kor�ban Dobermann �r egyik polg�ri foglalkoz�sa, illetve tev�kenys�ge miatt nem volt n�pszer� embernek mondhat� (a hasonl� tev�kenys�get folytat�kr�l ez ma is elmondhat�). Ebb�l kifoly�lag t�bbsz�r �rhett�k k�l�nb�z� attrocit�sok. Miut�n egy m�s foglalkoz�sa r�v�n alkalma volt k�l�nb�z� fajt�j� �s viselked�s� kuty�kat is megismernie. Val�sz�n�s�thet�, hogy ez a k�t motiv�ci�, a fenyegetetts�g �s a kuty�k k�r�li tev�kenys�g (nehezen vallom meg, a mai fogalmaz�sban sint�r volt), k�sztette arra, hogy egy, a szem�ly�t v�d�, kem�ny, t�mad� szellem� kuty�t "hozzon" l�tre.

A dobermann megjelen�si form�ja a II. vh. el�tti id�kb�l (N�metorsz�g)

Eddig a meg�llap�t�sig minden, a dobermann t�rt�net�t kutat� megegyezik. A k�l�nb�z�s�g viszont ott mutatkozik meg, hogy az e tulajdons�gokkal rendelkez� egyed (egyedek) l�trehoz�s�ban mely fajt�k vettek r�szt. Tal�n a megeml�tettek k�z�l egys�gesen mindenki a n�met pinschert fogadja el. A t�bbi eml�tett fajta a rottweiler el�dje, a m�sz�ros kutya, a beauceron, a r�gi simasz�r� juh�szkutya, a weimaraner, a Manchester terrier eml�t�s tal�lhat� m�g a k�s�bbiek folyam�n az ag�rr�l �s a n�met dogr�l, s�t egy helyen m�g a magyar vizsl�r�l is.

Mint m�r eml�tettem, ezeket a fajt�kat az egyik �r�sban meger�s�tik, m�g a m�sikban hat�rozottan c�folj�k.

Ami t�ny: Dobermann �r, ami a funkci�t illeti, egy j� alapot hozott l�tre, hogy a k�s�bbiek folyam�n m�r tudatos szelekci�s teny�szt�ssel a Dobermann-f�le kuty�kb�l egy elismert fajt�t teny�sszenek ki. E tudatos teny�szt�i munka Otto G�ller nev�hez f�z�dik. �rdemei a fajta fennmarad�s�ban �s elismertet�s�ben elvitathatatlanok. Az els� regisztr�lt dobermannt 1893-ra dat�lj�k, r� h�t �vre, 1900-ban a dobermann pinscher fajtastandardot a N�met Kennel Klub hivatalosan is elfogadta. Mindezt K. F. L. Dobermann 1884-ben bek�vetkezett hal�la miatt nem �lhette meg.

A dobermann Magyarorsz�gon

A dobermann fajta magyarorsz�gi meghonos�t�j�nak Kelemen Emil fest�m�v�szt tartj�k. Kelemen Emil kennele a Naphegy n�ven v�lt ismertt�. Legh�resebb dobermannja Naphegy Dorka volt. E dobermann tulajdonosa Szeles P�l (a n�v �gy helyes), aki a H�v�sv�lgy nev� kennelt alap�totta.

A kezdeti igen sz�p sikerek ellen�re tal�n t�l kor�n hagyt�k abba a dobermann-teny�szt�st mindketten. Szeles P�l a m�sik nagy szerelme, az atl�tika fel� fordult, b�r mint k�llemb�r� m�g sok�ig befoly�solhatta a magyar dobermann-teny�szt�st. Kelemen Emil eset�ben nem lehetett tudni  d�nt�s�nek ok�t. E sorok �r�j�nak nagy �r�m, hogy m�g szem�lyesen ismerhette az egyik fajtahonos�t�t, Szeles P�lt.

A t�rt�nelmi sorsok a magyar dobermann-�llom�nyt sem k�m�lt�k, �gy nyugodtan nevezhetj�k az �jb�li fajtahonos�t�knak G�l Barn�t �s R�bert Jen�t. Az � k�vetkezetes munk�juk m�lt� folytat�ja volt Labos Istv�n, aki Belv�rosi kennel n�ven teny�sztett. Ebben az id�szakban m�r a magyar dobermann-�llom�nyban l�that�ak voltak a javul�s jelei. E javul�s term�szetesen t�bb m�s teny�szt� munk�j�nak eredm�nye is. Itt kell megeml�teni Bihari Ferenc nev�t, aki a N�metorsz�gb�l import�lt Haika v. d. Watterau kanj�val sokat jav�tott a magyar �llom�nyon. A mai modern dobermannok megjelen�si form�ja ebben az id�szakban Kiss S�ndor nev�hez f�z�dik, aki �rgeh�ti n�ven teny�sztett. Az olasz import �s a teny�szt�sben bizony�tott Arlett di Torre Mozza �s Haika v. d. Watterau p�ros�t�s�b�l olyan show dobermann sz�letett, mint �rgeh�ti Anita, majd Anit�t�l �regtemplomi Anett. Az imm�r nemzetk�zi szinten t�rt�n� eredm�nyek Arany-S�rk�ny Pick Argos �s Naplemente Gox nev�hez f�z�dnek. A rendszerv�lt�s k�vetkezm�nyek�nt mindenki el�tt megny�lt hat�rok k�vetkezt�ben a magyar dobermann-�llom�ny �j "t�keinjekci�hoz" juthatott �s ezzel a lehet�s�ggel sokan �ltek, nem eredm�nytelen�l.

A dobermannr�l egy kicsit m�sk�pp

A dobermannt igen sok jelz�vel eml�tett�k m�r, �me egy csokorra val�!

A kutyafajt�k arisztokrat�ja; A kuty�k "Cadillac"-je; a dobermann: sz�ps�g, er�, elegancia; az "�r" szolg�lat�ban �ll�, j�lelk� �rd�g�k; sz�ps�g, nemess�g, temperamentum, harm�nia, ritmus, bar�ts�g, h�s�g, �n�rzet, er�, �gyess�g, gyorsas�g, egyetlen kuty�ban; a dobermann az �letem; eszt�tikus, ritmikus, gy�ny�r�, az egyed�li kutya. mely a l� sz�ps�g�vel vetekszik; a legh�s�gesebb kutyafajta; a kuty�k Rolls Royce-a; a legemberorient�ltabb fajta; ha a term�szet valaha megalkotta egy testben a h�s�get, a sz�ps�get �s a csod�latra m�lt�t, azt a dobermannban tette.

Bizton �ll�thatom, hogy aki szem�lyesen ismeri meg egy dobermann k�zels�g�t, be fogja l�tni, hogy a fentiek egy�ltal�n nem t�lz�sok. A dobermann azon fajt�k k�z� tartozik, kik ig�nylik az ember k�zels�g�t, a fent eml�tett tulajdons�gok csak ebben az esetben ker�lnek felsz�nre. Szinte kital�lja az ember minden gondolat�t. J�l meg kell gondolni annak, aki dobermannt akar v�s�rolni, mit tud ny�jtani annak. Minden kennelben tartott dobermann ked�lybeteg lehet. Sok �vre visszany�l� statisztika bizony�tja, hogy a vil�gviszonylatban kiv�l� egyedek majd mindegyike egy lak�sban �lt a gazd�val �s sz�m�ra a kennel a gazdit�l val� ilyen elk�l�n�t�s ismeretlen fogalom. Rendk�v�li intelligenci�ja r�v�n az �lland� egy�ttl�t alatt semmi tan�t�st nem ig�nyel, csod�latra m�lt�an mindent megtanul �s mindent meg�rt. Bossz�t �ll, ha otthon hagyod, pontosan tudja, hogy az el�szobafogasr�l kinek a s�lj�t, zak�j�t kell sz�tt�pnie �s ne lep�dj meg, ha meg�rkez�sedkor a t�pett ruhadarabbal a sz�j�ban fogad vid�man, �gy adva tudtodra, hogy jobb lett volna magaddal vinned. Soha senki nem tan�tja, de pontosan �breszt sz�k�l�ssel jelezve, itt az id� a kel�sre, ha elalszol a f�rd�k�dban, � az orr�val b�kd�s, ha betegen fekszel, �gyad mell�l el nem mozdul �s nem eszik. Ezek a k�pess�gek a kennelben tart�sban nem alakulhatnak ki.

�szt�n�sen v�di a h�zat, a csal�dtagokat, a szem�lyaut�t, tudja ki a vend�g �s ki a betolakod�. Gyermekszeret�. A dobermann fajta mai szocializ�lt t�pusa, a filmekben l�tott �s csak szerepet j�tsz� dobermannak a teljes ellent�te, egy szeretetet �s emberi k�zels�get ig�nyl�, szinte emberi fejjel gondolkod� fajta.
 

A dobermann ma...

Mint minden m�s fajta, a dobermann is �ri�si fejl�d�sen ment kereszt�l �s ma egy igazi show kuty�v� v�lt.

A kezdeti �s k�r�lbel�l a hetvenes �vekig tart� n�met egyeduralom ut�n v�ltoz�sok k�vetkeztek be. Ezen id�szakig Hermann Palmer v. F�rstenfeld, Ermst Wilking v. Forell, Reinhold Kr�ner v. Hagenstern dobermannjai meghat�roz�i voltak a ki�ll�t�soknak. J� "koh�zi�t" alkottak Palmer �r eleg�ns kuty�i, a j� fel�p�t�s� v. Forell vagy a legend�s mellkas� v. Hagenstern kuty�k. A k�s�bbiek folyam�n a n�met-norv�g vagy norv�g-n�met Jens Kallenberg v. Norden Stamm kuty�i igazi sz�ps�gei voltak a fajt�nak.

Feltehet�en a n�met teny�szt�si koncepci� nem megfelel� ir�nyban t�rt�n� alakul�sa miatt ellent�tek alakultak ki, ami a n�met dobermann-�llom�nyt �rint�en tal�n m�ra cs�csosodott ki. A kor�bbi �vtizedek remek n�met anyag�b�l elvitathatatlanul a hollandok �rdeme az, ahol ma nemzetk�zi viszonylatban a dobermann �ll. A hollandokhoz hasonl�an, de nem annyira meghat�roz�an a belg�k is jeleskedtek �s sz�p sikereket �rtek el. M�ra (nemcsak a dobermann�l) az olaszok is meghat�roz�v� v�ltak, de itt meg kell eml�teni, hogy az olaszokn�l nagyok a sz�ls�s�gek.

Bizony�ra sokakban felmer�l a k�rd�s, vajon mi�rt csak a hollandok tudtak oly remek�l teny�szteni a legjobb n�met vonalakkal. A fajta t�rt�net�t �s alakul�s�t kutat�k k�z�l sokan fognak err�l tanulm�nyt �rni. Sz�momra, b�r m�soknak lehet, hogy t�l egyszer�nek t�nik, nem is olyan neh�z e k�rd�st megv�laszolni. Van egy orsz�g egy f�ldrajzi adotts�ggal �s van egy kutyafajta, mely rendk�v�li m�don ig�nyli az ember kontaktus�t, az eg�sz semmi m�s, mint egy szinte v�letlen tal�lkoz�s. Hollandi�nak nincs ter�lete, a dobermann fokozottan ig�nyli az ember k�zels�g�t, �gy akarva-akaratlanul egym�sra tal�ltak. Az �vtizedek folyam�n a remek teny�szt�i munka mellett itt tudott a legjobban a dobermann igazi �nje felsz�nre ker�lni.

A komoly fajtav�ls�ggal k�zd� standard gazda, N�metorsz�g Dobermann Sz�vets�ge (Dobermann Verein) j�v�re �nnepli megalakul�s�nak 100. �vfordul�j�t.

E sorok �r�ja �r�mmel tett eleget a felk�r�snek �s pr�b�lta bemutatni rem�nye szerint objekt�ve a dobermann fajt�t.

A kutyavil�g arisztokrat�ja, a dobermann

A kutyafajt�k sz�les palett�j�n kev�s olyan fajta van, mely annyif�le elv�r�snak megfelel mint a dobermann. Eleg�ns megjelen�s�, temperamentumos, h�s�ges gazd�j�hoz �s rettenthetetlen v�delmez�je otthon�nak. Nagyon okos, megb�zhat� �s �lvezettel tanul� kutyafajta, kit�n� munkakutya. Haszn�lj�k �ruh�zak �rz�s�re, ny�jterel�sre, sz�nh�z� kutyak�nt, de m�r az agility p�ly�kon is megjelent. Csak olyan gazdi kez�be val�, aki kezelni tudja, mert szil�rd �s k�vetkezetes nevel�st k�v�n. Rendk�v�l mozg�sig�nyes fajta, �gy csak azoknak aj�nlott, akik ezen ig�ny�t marad�ktalanul teljes�teni tudj�k.