Egyr�l a kett�re Akita

Az �sat�sok sor�n tal�lt k�szersz�mok arra utalnak, hogy Jap�n ter�let�n m�r t�bb mint 15 ezer �vvel ezel�tt �ltek emberek, akiket vad�szataikban egy spicc-t�pus� kutya seg�tett. T�zezer �ves leletek bizony�tj�k e kuty�k l�tez�s�t, melyek egyar�nt megtal�lhat�ak voltak az �szaki Sarkon, Korea �s Jap�n ter�let�n, K�n�ban, Indon�zi�ban �s Ausztr�li�ban. Az �szak-amerikai j�gt�bl�k olvad�sa vil�gszerte jelent�s v�ltoz�sokat okozott. Jap�nban az emelked� v�zszint szigetek l�ncolat�t alak�totta ki a mai Jap�n tenger t�rs�g�ben. Mivel e szigetek k�z�tti k�zleked�s el�g kezdetleges volt, ekkor kezdhettek differenci�l�dni az addig egyforma spicc-t�pus� kuty�k. Az id�k sor�n mindegyik idomulni kezdett szûkebb k�rnyezete vad�szati felt�teleihez.

A kereskedelmi utak Hokkaido �s Karafuto ainu lakosait Szib�ri�b�l �s Mong�li�b�l �rt�k el. D�len a jap�nok Kore�val harcoltak �s kereskedtek, de legf�bb partner�k a m�r l�tez� k�nai birodalom volt, kereskedelmi kapcsolataik 2500 �ves m�ltra tekintenek vissza. K�na lenyûg�zte a Jap�nokat. T�bbek k�z�tt �tvett�k a k�nai �r�sm�dot �s a rizstermeszt�s technik�j�t. Az arisztokr�cia k�r�ben kedvelt �llat �s egyben gyakori aj�nd�kt�rgy volt a kutya. A k�naiak sok n�gyl�b�t k�ldtek Jap�nba. Ezek k�l�nb�z� t�pus�ak voltak, a chin �lebt�l a vad�szs�lymokkal egy�tt dolgoz� vad�szkuty�kig. A k�naiak haszn�ltak p�ld�ul egy a mai salukira eml�keztet�, de ann�l z�m�kebb �s sz�r�sebb kuty�t. Ezek a t�pusok K�n�ba k�ts�gtelen�l a karav�nokkal �rkeztek a K�z�p-Keletr�l �s Eur�p�b�l. B�r a jap�nok sok mindent �tvettek K�n�t�l, t�rt�nelm�k jelent�s r�sz�re az elszigetelts�g jellemz�.

A XVI. sz�zad fordul�j�n a j�vedelmez� selyemkereskedelmet k�zvet�t�k vett�k �t, �ce�nj�r� haj�kkal. A portug�lok, jezsuita misszion�riusaik kiz�r�lagos fel�gyelettel rendelkeztek. �ltaluk eur�pai kuty�k ker�ltek a jap�n udvarhoz. 1615-ben egy holland �ce�nj�r� szenvedett haj�t�r�st Jap�n partjain�l. Ezen a haj�n volt korm�nyos a James Clavel reg�ny�b�l ismert William Adams, aki egyetlen nyugatik�nt elnyerte a szamur�j c�met. Tokugawa s�guna, Leyasu megszerette a hollandot, Anjinnak, korm�nyosnak sz�l�totta. Ieyasu Tokugawa uralma alatt Jap�n egy id�re elveszti elszigetelts�g�t �s megnyitja kik�t�it m�s eur�pai orsz�gok haj�i el�tt is. A nyugatiakkal term�szetesen kuty�k is �rkeztek, melyeket kari inunak, idegen kuty�knak h�vtak. Ieyasu s�gun korabeli tud�s�t�sok szerint 60–70 ilyen kuty�t is tartott szarvasvad�szatra. Ha az idegen kuty�k ir�nti �rdekl�d�s egy kis teny�szt�si kedvvel p�rosult volna, az az �si fajt�k eltûn�s�t jelentette volna.

1635-ben azonban Jap�n ism�t visszas�llyed a nemzeti elszigetel�d�sbe. 1640-ben Ieyasu fia �s �r�k�se bez�ratta jap�n kik�t�it, Yokohama kiv�tel�vel, a k�lf�ldi orsz�gok haj�i el�tt. Csup�n Mong�li�val, K�n�val �s Kore�val tett kiv�telt. �s ez az elszigetelts�g 200 �vig tartott, Perry amerikai admir�lis partrasz�ll�s�ig a Toki�i �b�lben.

Ezt k�vet�en azonban Jap�n a m�sik v�gletbe esett: az emberek l�zasan �rdekl�dni kezdtek minden ut�n, ami k�lf�ldi, f�leg a nyugati vil�gra �sszpontos�tva. Honshu �szaki hegyeiben eur�pai b�nyam�rn�k�k kezdtek dolgozni, magukkal hozva kuty�ikat is. Honshu Akita tartom�ny r�sze, melyet az 1800-as �vekben Dew�nak h�vtak. Ez a ter�let, t�vol a nyugati part v�rosait�l, bar�ts�gtalan, hideg, hegyes-v�lgyes tartom�ny, ahol els�sorban vaddiszn�ra, szarvasra �s medv�re vad�sztak. Egy r�gi nemes, val�sz�nûleg a Sanehide csal�d lesz�rmazottja, mikor kiesett Ieyasu Tokugawa kegyeib�l, Akita tartom�nyban tal�lt mened�ket, ahol kuty�kat kezdett teny�szteni speci�lis vad�szati c�lokra. Ez lehetett a nagy jap�n vad�szkutya teny�szt�s�nek kezdete. A vid�kkel ellent�tben, Jap�n sûrûn lakott v�rosaiban �ltal�ban az �si t�pusok �s a k�lf�ldi kuty�k kever�k�b�l sz�rmaz� ebeket tartottak. A jap�n chin kiv�tel�vel ezek egyike sem maradt fenn �n�ll� fajtak�nt.

A kutyaverekedtet�s a szamur�jok kedvelt sz�rakoz�sa volt. De mivel kuty�ik eredetileg vad�szati c�lokat szolg�ltak, nyugati kuty�kkal kellett keresztezni �ket. A legkedveltebb a Tosa Harcikutya volt, melyet a r�gi Tosa (shikoku) �s k�l�nb�z� k�lf�ldi masztiff t�pusokb�l �ll�tottak el�. Hogy n�velj�k a m�retet �s harci kedvet, �szakon is hasonl� keresztez�seket v�geztek, Akita tartom�ny �si kuty�it is keverve m�s idegen vonalakkal. Val�sz�nûleg a n�met b�nyam�rn�k�k dogjait is haszn�lt�k, illetve a mongol keresked�kkel �rkezett tibeti masztiffokat.

Az �si jap�n fajt�k meg�rz�se ir�nti ig�ny a jap�n nacionalizmus �rz�s�nek n�veked�s�vel p�rosulva a XX. sz�zadot elej�n vette kezdet�t. Ahogy a jap�nok elkezdtek �rdekl�dni saj�t kult�r�juk �s t�rt�nelm�k ir�nt, �gy szenteltek egyre nagyobb figyelmet kuty�iknak is. Szerencs�re a vid�ki �szak elszepar�l�dott a neh�ziparral, mez�gazdas�ggal rendelkez� v�rosi ter�letekt�l, �gy vid�ken fontos meg�lhet�si forr�s maradt a vad�szat. Mikor a figyelem az �si kuty�k fel� fordult, a matagi inu (vad�szkutya) szolg�lt a teny�szt�s alapjak�nt. E mozgalom sor�n fontos szerep jutott Shozaburo Watase professzornak, aki 1925-ben cikket publik�lt a jap�n kuty�kr�l a jap�n Inu magazinban, s�t el�ad�sokat is tartott r�luk, �s � lett az eln�ke a bel�gyminiszt�rium t�rt�nelmi meg�rz� bizotts�g�nak. A professzor munk�ss�ga eredm�nyes volt: 1931 j�lius�ban a jap�n korm�ny a nagy jap�n kuty�t, mely kialakul�si ter�let�r�l, Akita tartom�nyr�l kapta nev�t, term�szeti mûeml�kk�, a kultur�lis �r�ks�g r�sz�v� nyilv�n�totta. A k�vetkez� hat �vben az akit�t m�s fajt�k is k�vett�k: a Kai, a Kishu, a Shikoku �s Shiba. A bizotts�g orsz�gszerte sok seg�ts�get kapott az emberekt�l.

B�r m�r l�tezett egy akita kedvel�k �ltal 1927-ben alap�tott klub, az Akita Inu Hozonkai (AKIHO), 1928-ban a toki�i Hirokichi Saito vezet�s�vel l�trej�tt a Nipponken Hozonkai, a NIPPO is. Ez a klub �lvezte a korm�ny t�mogat�s�t, regisztr�lni kezdte a jap�n kuty�kat, �js�got adott ki �s ki�ll�t�sokat rendezett. Hogy seg�tsen eld�nteni, egy kutya val�ban az �si akita t�pust k�pviseli-e, a NIPPO 1934. szeptember�ben fajtale�r�st adott ki. Akita tartom�ny kuty�ival elkezdtek ugyan teny�szteni, de a bizotts�g probl�m�kkal k�zd�tt, egy�ltal�n milyennek kell lennie egy igazi akit�nak. Teny�szt�si alapk�nt els�sorban a hegyvid�kben fennmaradt matagi kuty�k szolg�ltak.

A m�sodik vil�gh�bor� minden kuty�s t�rekv�st meg�ll�tott. Egy nagytestû kuty�t lehetetlen volt eltartani, r�ad�sul a kuty�k bund�j�t haszn�lt�k a katonai ruh�k b�l�s�hez. Mivel a gazdas�g egyre romlott, Akita tartom�nyban rendeletet hoztak, hogy a rend�rs�g �s katonas�g �ltal haszn�lt n�met juh�szkuty�k kiv�tel�vel minden kuty�t be kell fogni �s bunk�sbottal kiv�gezni. A h�bor� v�g�re az akita szinte kihalt, csak a vid�ken elrejtett p�ld�nyok �lt�k t�l a h�bor�t. 1948-ban egy harmadik klub alakult a fajta v�delm�re, az Akitainu Kyokai, az AKIKYO. Mindh�rom klubnak saj�t t�rzsk�nyve volt, saj�t fajtale�r�ssal, �s persze mindegyik�k rendezett ki�ll�t�sokat. Sok kuty�t tulajdonosa mindh�rom klubn�l regisztr�ltatott.

Sz�mtalan amerikai katona tetsz�s�t megnyerte az akita, �gy a falusi ipar hamarosan �t�llt az akita ir�nti ig�ny kiel�g�t�s�re. Az eladott kuty�k t�bbs�ge a megsz�ll�s alatt felnevelt kuty�kt�l sz�rmazott, vagy m�g maguk is a h�bor� alatt n�ttek fel, �gy min�s�g�k val�sz�nûleg nem mindig volt �ppen kimagasl�. Az igaz�n kiv�l� egyedeket term�szeti �r�ks�gg� nyilv�n�tott�k, �gy a korm�nyzat megakad�lyozta kivitel�ket, tekintet n�lk�l arra, hogy m�r esetleg amerikai tulajdonban voltak. Az Amerik�ba eljutott p�ld�nyok n�melyik�t kedvenck�nt tartott�k, n�melyiket tov�bbadt�k, n�h�nnyal pedig teny�szteni kezdtek. A fajta egyre n�pszerûbb lett, egyre t�bb fajtaklub alakult. Az AKC 1965-ben felvette az akit�t ideiglenes, �n. vegyes csoportj�ba. A klubok k�z�tti veszeked�s azonban h�tr�ltatta a fajta v�gleges elismertet�s�t.

1955-ben Spelmeyer vezet�s�vel megalakult az Akita Dog Association of America. 1956-ban ennek z�rt tags�g�ra val� tekintettel l�trej�tt az Akita Kennel Club, mely nev�t Akita Club of America-ra v�ltoztatta, �gy jegyezt�k be 1960-ban Kaliforni�ban. K�s�bb m�g megalakult az Akita Breeders Association, s�t 1963-ban Charles Rubenstein vezet�s�vel az American Akita Breeders Club. Az AKC szab�lyzata azonban csak olyan fajt�t ismer el teljesen hivatalosan, melynek csak egyetlen fajtaklubja van. A k�t legnagyobb klub el�sz�r term�szetesen megtagadta az egyes�l�st, majd hossz� huzavona ut�n, szavaz�s alapj�n az Akita Club of America v�lt az egyetlen fajtaklubb�. Mivel m�r t�bb mint 3000 p�ld�nyt regisztr�ltak az Egyes�lt �llamokban, 1973. �prilis 4-�n az AKC teljesen hivatalos fajt�nak ismerte el az akit�t. Ezt k�vet�en a jap�n importokat m�r nem lehetett regisztr�ltatni, mert nem �llt f�nn ilyen jellegû k�lcs�n�s meg�llapod�s a jap�n �s az amerikai kennel klub k�z�tt.

Ek�zben Jap�nban az AKIHO ker�lt f�l�nybe, mint a legnagyobb �s legbefoly�sosabb t�rzsk�nyvez� szerv. A teny�szt�k azon f�radoztak, hogy megpr�b�lj�k minden idegen fajta nyom�t kit�r�lni az akita �llom�ny�b�l. (A h�bor� alatt m�g n�met juh�szokkal is keresztezt�k a nagy jap�n vad�szkuty�t.) A h�bor� ut�n k�t kutya vonala v�lt meghat�roz�v�. Mindkett� Akita tartom�ny Odate nevû f�v�ros�ban sz�letett: Kongo-Go �s Goromaru-Go. Kongo sok ki�ll�t�st nyert, j�l berekl�mozott kutya volt. Sz�ne kurogoma azaz fekete szez�m volt (�rny�kolt fekete, fekete barna aljsz�rrel.) Az ilyen sz�nû kuty�k azonban olyan jellegzetess�geket produk�ltak, melyeket a jap�n teny�szt�k a kevert harcikuty�k �r�ks�g�nek tartottak. Ezeknek az �n. shin akit�knak gyakran nagyon laza, r�ncos volt a b�re. Mivel ez a Kongo vonal jellemz�je volt, a teny�szt�k az Ichinoseki vonalakat favoriz�lt�k, melyek Goromaru Gora �p�ltek, aki v�r�s pinto (foltos) volt, fekete maszkkal �s feh�r csillaggal. J� farokt�pust, kis f�leket, feszes b�rt �r�k�tett, r�ncok n�lk�l. A jap�n teny�szt�k m�s vonalakkal dolgoztak, mint amilyenek az amerikai katon�knak eladott kuty�k voltak. Az amerikai �llom�nyt alap�t� akit�k t�bbs�ge a Kongo vonalb�l sz�rmazott. De miel�tt bez�rt�k volna az amerikai t�rzsk�nyvet a jap�n kuty�k el�tt, Ichinoseki kuty�k is �rkeztek Amerik�ba. Sok amerikai teny�szt� kombin�lta a k�t vonalat.

M�g Amerik�ban egy Kennel Club l�tezett, egy fajtaklubbal �s egy standarddel, Jap�nban h�rom klub is foglalkozott az akit�val, melyek k�z�l az AKIHO a legnagyobb. Az AKIKYO-t 1988-ban �jj�szervezt�k, a NIPPO viszont ink�bb csak a k�zepes- �s kism�retû jap�n fajt�kkal foglalkozott. 1992-ben a Jap�n Kennel Club �s az Amerikai Kennel Club k�toldal� meg�llapod�st k�t�tt, �gy ism�t lehetett akit�kat import�lni Jap�nb�l.

Id�vel az amerikai �s a jap�n akita �llom�ny k�z�tt jelent�s k�l�nbs�gek alakultak ki. A k�t t�pus probl�m�ja el�sz�r az FCI orsz�gokban kezdett kibontakozni. Mi�ta a fajtale�r�sok orsz�gr�l orsz�gra k�l�nb�znek, az FCI a sz�rmaz�si orsz�g�t fogadja el, vagy ha ez nincs, a patron�l� orsz�g�t. (Pl. a szib�riai husky nem orosz, hanem amerikai fajtale�r�ssal rendelkezik.) Az akita eset�ben persze l�tezik a fajta �shaz�ja, na de melyik standard a hivatalos? Az 1955-ben k�sz�lt AKIHO fajtale�r�s a legt�bb amerikai akit�ra is r�illeszthet�. A Jap�n Kennel Klub standardje viszont sokkal korl�toz�bb, �s amikor az FCI elfogadta a kilencvenes �vek elej�n, sz�mos probl�m�t okozott. Eddig a legt�bb FCI orsz�gba import�lt akita az Egyes�lt �llamokb�l vagy Kanad�b�l sz�rmazott. Sokuk, ak�rcsak ut�daik, megszerezte az FCI champion�tust. A JKC fajtale�r�sa azonban hib�nak jel�li meg a fekete maszkot, s�t k�s�bb a JKC nyom�s�ra az FCI �gy utas�totta b�r�it, hogy a fekete maszkkal rendelkez� kuty�k nem kaphatnak kitûn� min�s�t�st. Hirtelen ott �llt egy csom� ember, egy rak�s a teny�szt�s szempontj�b�l teljesen haszn�lhatatlan Amerik�b�l import�lt vagy ilyen kuty�t�l sz�rmaz� akit�val. M�g champion kuty�ik is ki�ll�t�sk�ptelenn� v�ltak. Term�szetesen valamilyen megold�st v�rtak az FCI-t�l. �gy az angolnyelvû orsz�gokban, az �llamokban, Kanad�ban, Ausztr�li�ban �s Nagy-Britanni�ban egy fajt�nak sz�m�t� fajt�b�l az FCI kett�t csin�lt. 1999. j�nius�t�l a „jap�n akita” mellett �n�ll� fajtak�nt l�tezik az „amerikai akita”, hivatalos nev�n a nagy jap�n kutya. El�bbi sz�m�ra a Jap�n Kennel Club fajtale�r�sa az ir�nyad�, ut�bbi az AKC �rdekelts�g�be tartozik. Jap�nban – az USA-val ellent�tben – ma m�r csak v�r�s, feh�r �s cs�kos sz�nben teny�sztenek, Amerik�ban viszont k�l�n�sen kedveltek a fekete maszkos �s a pinto kuty�k.

Term�szetesen nem a sz�nekben rejlik a legf�bb k�l�nbs�g, hiszen akkor nem v�lt volna k�t fajt�v� az akita. Az amerikai kuty�k sokkal nagyobbak, er�teljesebbek, egyik�k-m�sikuk szinte masztiffosan vastag csontozat�, de m�gis roppant eleg�ns, dekorat�v kutya. Az FCI d�nt�se ellen�re az amerikai akita klub tags�ga �s vezet�s�ge nem k�v�nta felosztani az �llom�nyt: n�luk az akita egyszerûen akita maradt. Az FCI tagorsz�gaiban, �gy Magyarorsz�gon is az akit�kat konfirm�lni kellett, hogy az egyes egyedekr�l eld�nts�k, akita-e vagy nagy jap�n kutya. A szak�rt�k a kutya k�llem�t �s sz�rmaz�s�t figyelembe v�ve d�nt�ttek, persze a folyamat nem volt �s nem is lesz probl�mamentes, sok�ig eltart m�g a k�ztes p�ld�nyok eltûn�se. Az FCI egy�bk�nt a nagy jap�n kuty�t nem az �t�dik fajtacsoportba sorolta, ahov� az akita tartozik, hanem a m�sodikba, ahov� a dogt�pus� kuty�k, a masztiffok �s �ltal�ban az �rz�-v�d� fajt�k tartoznak.

E.A.