V�gvesz�lyben!

Mi�ta a mai �rtelemben vett sportteny�szt�s elterjedt a vil�gban, honi fajt�ink kedvel�i soha nem voltak k�nny� helyzetben. N�h�ny �ve m�g a pumi�rt �s mudi�rt kellett agg�djunk. M�ra, h�la a lelkes �s hozz��rt� �sszefog�snak, �ket illet�en bizakodva tekinthet�nk a j�v�be.

Vajh’ elmondhatn�nk ugyanezt a dr�tsz�r� magyar vizsl�r�l! Sajnos nem tehetj�k. B�rmily’ f�j�, ki kell mondanunk: a fajta v�gvesz�lyben van!

Hogyan jutottunk id�ig?

Nos, m�r dr�tosaink sz�let�se is meglehet�sen kedvez�tlen k�r�lm�nyek k�z�tt t�rt�nt, hiszen a II. vil�gh�bor� v�res �vei adt�k a h�tteret. S azt�n a m�g �ppen csak els� l�p�sein�l tart� teny�szt�st lehetett el�lr�l kezdeni. 1966-ban az FCI elfogadta a fajt�t. K�vetkezhetett sz�k k�t �vtized mikor �gy t�nt: j� �ton haladunk.

N�zz�k a sz�mokat! A sz�let�sn�l n�gy kennel� (Csabai, Selle, Haraska, Pov�zia) a d�nt� szerep. Sz�muk a 80-as �vekre 75-re emelkedik. Napjainkban a sz�m 20 alatt van (az alkalmi, egy almos szapor�t�k nem sz�m�tand�k ide)!

1969-71 k�z�tt 440 ut�dr�l van tudom�sunk. 1989 �s 1993 k�z�tt �vi �tlagban 158 a bejelentett ut�dok sz�ma. ‘94-ben 133, ‘95-ben 93 a t�rzsk�nyvezett k�ly�k. A regisztr�ltak jelent�s h�nyada fel�lb�lyegzett t�rzsk�nyvet kap. A ki�ll�t�sokon, versenyeken felvezetett egyedek sz�ma is aggaszt�an alacsony, nem ritka teljes hi�nyuk. S�lyosb�tja a helyzetet, hogy ezen p�ld�nyok d�nt� r�sz�t egy sz�k k�r t�bbsz�r�sen bemutatott ebei adj�k. Mondhatjuk-e a mintegy m�sf�l tucatnyi kuty�r�l, hogy h�ven reprezent�lj�k a fajt�t? Avagy tudjuk-e egy�ltal�n, h�ny dr�tos �l �s dolgozik haz�nkban? Ny�lt titok, hogy az �llom�ny jelent�s r�sze regisztr�ci�n k�v�l l�tezik. Persze �k sincsenek sokan.

�s a megl�v� popul�ci�?

Aki figyelemmel k�s�ri a fajta helyzet�t, ki�ll�t�sokon, vad�szatokon gy�jti tapasztalatait, az al�bbi szomor� meg�llap�t�sra juthat: k�llemileg nagyfok� heterogenit�s tapasztalhat�. Jellemz� hib�k: k�nny� csontozat, gyeng�n izmolt, laza fel�p�t�s, nem el�g m�ly mellkas, h�ts� v�gtagokn�l t�l ny�lt sz�gel�s, a magyar vizsla fajtajelleget nem megfelel�en k�pvisel� fej, vil�gos szemsz�n, t�l r�vid, finom vagy �ppen griffonos sz�rzet. Vagyis a hib�k h�rom l�nyeges pontban �sszegezhet�ek: gyenge csontozat, nem megfelel� fejt�pus �s sz�rzet.

�s az idegrendszer? Vad�szkuty�r�l l�v�n sz�, ez a k�rd�s csaknem nagyobb fontoss�ggal b�r, mint a k�llem hib�i. Szomor� tapasztalat, hogy e t�ren is s�lyos gondok vannak. Jelent�s a t�l �rz�keny, ideges, f�l�nk, olykor t�lf�t�tt egyedek el�fordul�sa. Joggal vethet� fel, ha ennyire probl�m�s a fajta, �rdemes bajl�dni vele? Ne t�vesszen meg senkit a felsorolt sok negat�vum! Ezek kiemel�se csak a vesz�lyeztetett fajta helyzet�nek igaz megismertet�se ok�n sorj�zik fentebb. Most nem a m�ltat�s, a val�ban megl�v� �rt�kek oly’ sokszor le�rt ism�tl�se t�rgyunk. Az egy pillanatra sem lehet vit�s, hogy meg�rzend�, megbecs�l�st �rdeml� nemzeti �rt�k�nkr�l van sz�, melynek hib�it az �rte agg�d� �szintes�ggel kell felt�rni.

Mire vezethet� vissza a gyakori idegrendszeri probl�ma? Aligha lehet vit�s, hogy a kev�s egyedsz�m�, genetikai �rtelemben z�rt popul�ci�b�l ad�d� belterjes teny�szt�s (a ‘60-as �vekben volt olyan kennel, amely hat tov�bbi teny�szet alap�t� �llom�ny�t adta!) - n�lk�l�zve a megfelel� szelekci�t - teremtette meg az alkalmat a hiba nagyfok� elterjed�s�hez.

A k�llemi hib�k�rt r�szben szint�n a megfelel� szelekci� -, a teny�szt�s ir�ny�t�s hi�nya okolhat�, s a sz�r min�s�g�nek a bevitt �r szetter �s pudelpointer sem tett j�t. Tal�n korainak mondhat� az FCI elismer�s egy olyan fajta eset�ben, melynek �llom�nya m�g megfelel�en nem konszolid�l�dott. Rem�lhetj�k-e a fajta helyzet�nek javul�s�t akkor, ha vizsl�s k�r�kben az �llom�ny homogeniz�l�s�t �jabb dr�tos n�met vizsla bevitellel k�v�nj�k egyesek el�seg�teni, figyelmen k�v�l hagyva ugyanakkor a r�vidsz�r�ekn�l id�nk�nt felbukkan� er�sebb, dr�tos jelleget mutat� (vissza�t�s,  mut�ci�?) egyedeket? Homogeniz�l�st val�sz�n�leg. �m - a fajta kiteny�szt�je is �vott ett�l -, mi nem s�rga n�met vizsl�t akarunk, s ez az �t legal�bb fejt�pusban �s Wesenben eg�szen biztosan ide vezet.

Merre tov�bb?

Nyilv�nval�, er�s fajtagazda szervezetre van sz�ks�g, mely rendelkezik a megfelel� szakmai- �s anyagi h�tt�rrel. Ez a jelen helyzetben a 64/1998/XII.31./FVM sz. rendelet alapj�n �ll�, meg�jult, �n�ll� fajtagazda szakoszt�ly keret�ben l�tszik megval�s�that�nak. (Term�szetesen ennek semmi akad�lya, amint a rendelet �rtelm�ben c�gb�r�s�g �ltal bejegyzett �n�ll� egyes�lett� v�lik a szakoszt�ly. a szerk.)