Bullmastiff a kutyavil�g "Oroszl�nja"

Mint azt a t�rt�nelemb�l is tudhatjuk, t�bbek k�z�tt Charles Dickens reg�nyeiben is olvashatjuk, a vikt�ri�nus Angli�ban sok volt az �hez� szeg�nyember, akik r�k�nyszer�ltek az orvvad�szatra. Ez�rt a cselekedet�k�rt azonban lebuk�s eset�n k�t�l �ltali hal�l volt a b�ntet�s, s hogy ezt elker�lj�k a tetten �rt vadorz�k, gyakran meggyilkolt�k az erd� vad�r�t. A vad�r�knek olyan k�l�nleges kuty�kra volt sz�ks�g�k, mint p�ld�ul a mastiff, amely kiegyens�lyozott, b�tor �s er�s.

Sz�mukra az ide�lis kutya, az eredetileg "�jjeli vad�rkuty�nak" nevezett bullmastiff, amelyet meglehet�sen hat�rozott elk�pzel�ssel �s c�llal teny�sztettek ki.

Sz�ks�g volt azokra az egyed�l�ll� tulajdons�gokra, hogy csendben fogadja az ellens�get, csak parancsra t�madjon, leter�ti �s fogva tartja a t�mad�t, betolakod�t, de soha nem sebes�ti meg, nem marcangolja sz�t ellenfel�t.

Akkoriban kedvelt volt a cs�kozott sz�n, j�l rejt�zk�d� hat�sa miatt, b�r manaps�g a legkedveltebb sz�nek k�z� a v�r�s, er�s fekete maszkkal, tartozik. Az �jjeli �rj�ratokon ezek a kuty�k kiv�l� szimatukkal meg�rezt�k, hogy idegen j�r az erdei birtokon, akit cs�ndben nyomonk�vettek �s k�m�letlen�l f�ldred�nt�ttek.

1860-t�l 1924-ig, amikor is 1924-ben a BKC hivatalosan elismerte a bullmastiffot, a teny�szt�k a t�k�letes vadorz�-elh�r�t� kutya l�trehoz�s�n f�radoztak. 1924-ben 191 bullmastiffot regisztr�ltak. Az ekkoriban egyik legh�resebb teny�szt� Mr.S.E. MOSELEY, aki els� alap�t� eln�ke volt a NEMZETI BULLMASTIFF REND�RKUTYA KLUBNAK, amelyet 1925-ben alap�tottak.

Mr.S.E. MOSELEY a bullmastiff teny�szet�r�l a k�vetkez�ket mondja.

"Hogy azt a kutyafajt�t teny�sszem ki, amely domin�nsan egyes�ti az �ltalam nagyra �rt�kelt mastiff �s angol bulldog fajt�t, a k�vetkez� terv szerint dolgoztam.

Egy 60% mastiff �s 40% buldog sz�rmaz�s� kuty�t volt c�lom kiteny�szteni. P�roztattam mastiff szuk�t, bulldog kannal, �gy 50-50%-os ar�nyt �rtem el. Ebb�l a teny�szetb�l egy szuk�t fedeztettem egy mastiff kannal, melynek k�lykei 75%-ban mastiffok lettek, 25%-ban buldogok. Ezeket a kuty�kat fedeztetve egy 50-50%-os keresztez�sb�l ad�dik egy 62,5% mastiff �s 35,5% buldog. Ebb�l a keresztez�sb�l sz�rmaz� szuk�t fedeztettem egy 50-50%-os kannal, majd ezek k�lykeib�l egy szuk�t fedeztettem egy 50-50%-os kannal, majd ezek k�lykeib�l egy szuk�t fedeztettem egy 62,5%-os mastiff, 37,5%-os buldog kannal.

Ezen m�don l�trej�tt a 60%-os mastiff �s a 40%-os buldog: ez a bullmastiff."

Minden alomb�l csak a leger�sebb, legeg�szs�gesebb, sz�v�s, j� idegzet� k�ly�k ker�lhetett be a teny�szt�sbe �s �lete els� n�gy h�napj�ban k�nyeztett�k, babusgatt�k, majd egy�b kuty�k �s h�zi�llatok k�zt is nevelt�k, hogy kell�k�ppen hozz�szokjon jelenl�t�kh�z, de t�vols�got is tartson vel�k szemben. Erre az�rt volt sz�ks�g, hogy k�s�bb se vonj�k el a figyelm�t m�s �llatok.

Ezut�n kapott a kutya egy komolyabb kik�pz�st, kb. olyat, mint a "tenger�szgyalogosok". Megtanult a falakon, �rkokon, akad�lyokon �tugrani, �t�szni a foly�kon �s nem f�lni a puskaropog�st�l. Nyolc h�napos kor�ban sz�jkos�rral f�lszerelve embert kellett megtal�lnia a terepen. S minthogy az ember bot�t�sekkel fogadta, a kezdetben gyan�tlan �jonc, gyorsan megtanulta, hogy b�r sz�jkos�rban harapni nem tud, de le kell d�ntenie az ellenfel�t, ha nem akarja, hogy �t �ss�k le a f�ldre. Ezt a gyakorlatot j� p�rszor megism�telt�k, �gy hogy a kutya egyre nagyobb �t�seket kapott, �gy azt�n term�szetesen maga is egyre kem�nyebb t�mad�v� v�lt, persze ezeket a feladatokat csak parancsra vitte v�ghez.

1901-ben a k�vetkez� t�rt�netet lehetett olvasni egy korai bullmastiffr�l: "A Thorneywood kennel tulajdonosa Mr. BURTON egy kutyabemutat�ra (nem versenyeztet�s c�lj�b�l) egy "�jjeli vad�rkuty�t" hozott �s egy fontot �g�rt annak, aki el tud menek�lni az � kuty�ja el�l. Az egyik n�z�, aki tapasztalt kutyatart� volt, az �sszegy�lt publikum nagy mulats�g�ra, jelentkezett is. J�kora el�nyt kapott, azut�n ut�naeresztett�k a kuty�t. Az eb pillanatok alatt utol�rte �s egy ugr�ssal led�nt�tte a l�b�r�l a menek�l�t. Ember�nk vit�z�l k�zd�tt, de �jra �s �jra led�nt�tt�k valah�nyszor megpr�b�lt l�bra �llni, s v�g�l a kutya leszor�tva tartotta a f�ld�n, m�g a gazda oda nem �rt �s ki nem szabad�totta. Az illet� h�romszor k�s�relte meg a dolgot, de egyszer sem siker�lt, nem volt k�pes elmenek�lni a hatalmas eb�llat el�l."

A m�sodik vil�gh�bor�ban a bullmastiff haszn�lati kutyak�nt is szolg�lt az angol hadseregben. A h�bor�s �ns�g �s bomb�z�sok sor�n igencsak lecsappant a bullmastiffok sz�ma. �sszesen 7 p�ld�nyt tartottak nyilv�n Angli�ban, a h�bor� ut�n.

1947-ben Brit Kolumbi�b�l 2 sz�p k�lyk�t hoztak az �llom�ny felfriss�t�se �rdek�ben, �gy 1950-ben, m�r 50 egyedet jegyezhetett a Brit Kennel Klub.

A bullmastiffr�l nem igaz�n mondhat� el, hogy k�l�n�sebb n�pszer�s�gnek �rvendene Angli�ban, mint m�s orsz�gokban. A fajt�nak mindenhol megvannak a maga fanatikus h�vei.

Napjainkban, az anyaorsz�g�ban �vente 400-500 k�lyk�t nevelnek. Sok akt�v, de az angol viszonyokhoz k�pest relative kis sz�m� kennel van. Nagyon kev�s az a teny�szet, ahol �gynevezett t�megteny�szt�s van. �ltal�ban egy kennelben 2-3 szuka van �s a teny�szt�s egy eg�szs�ges alapokon nyugv� folyamat. Ez is azt bizony�tja, hogy Angli�ban a teny�szkuty�k sz�nvonala kiegyenl�tettnek t�nik. Hiszen a bullmastiff egy �p, er�s csontozat�, meglep�en j� mozg�s�, szil�rd karakter�, egys�ges megjelen�s� kutya.

Haz�nkban is igen n�pszer� ez a csod�latos fajta, megfelelhet minden kutyaszeret�, kedvel� ember �s csal�d sz�m�ra. Hiszen kiv�l� k�s�r�, de ugyanakkor �nzetlen�l szeret�, h�s�ges t�rsra lelhet mindenki a bullmastiffban. Tal�n az egyetlen olyan �rz�-v�d� fajta, amely egy igazi, nagy, szel�d csal�di kutya, m�rhetetlen t�relm�vel viseli a gyermekek ny�st�l�s�t, j�t�k�t. Ak�r eg�sz napot k�pes gazd�ja l�ba mellett elt�lteni, de mindezek mellett biztons�ggal b�zhat� r� szeretteink, �rt�keink �s vagyonunk �rz�se, hiszen m�r puszta l�tv�nya is elegend� a rabl�k-bet�r�k elriaszt�s�hoz.
 

Standard

�ltal�nos megjelen�s:

Er�s testfel�p�t�s�, ar�nyos termet�, nagy er�t mutat� kutya, amely azonban nem neh�zkes.

Term�szet�t �l�nks�g (biztons�g), megb�zhat�s�g, kitart�s �s �bers�g jellemzi.

Fej �s koponya:

A koponya er�s �s sz�gletes minden oldalr�l n�zve j�l kirajzol�d� r�ncokkal, ha izgalmi �llapotban van, de nyugalmi �llapotban nem. A koponya k�rm�rete kb. azonos a marmagass�ggal. A koponya sz�les �s m�ly, kell�en telt pof�kkal. A pofa r�vid. Az orrt�k�r �s a stop t�vols�ga nem t�bb mint az eg�sz fej hossz�nak egyharmada. Sz�les a szem alatt �s csaknem olyan sz�les az orrhegyig, sz�gletes �s hat�rozottan elv�gott, der�ksz�get alkot az arcorr fels� vonal�val, �s ugyanakkor ar�nyos a kopony�val. Az �llkapocs sz�les, eg�szen a v�g�ig. Az orrt�k�r sz�les, szemb�l n�zve t�g orrlyukakkal, sima �s nem hegyes, nem is nyomott. Kifejezett stop. Az ajkak nem l�gnak, nem ny�lnak az �llkapocs (als� vonala) sz�le al�.

Szemek:

S�t�t vagy mogyor�barna, k�z�pnagy, a pofa sz�less�ge k�vetkezt�ben egym�st�l j�l elv�lasztott. A szemek k�z�tt bar�zda h�z�dik. A vil�gos vagy s�rga szemsz�n durva hib�nak sz�m�t.

F�lek:

V-alak�ak, magasan �s t�vol t�z�ttek, a tark� vonal�ban a fejnek sz�gletes jelleget adva helyezkednek el. A koponya n�gysz�gletes jellege a helyes f�lt�z�ssel �s f�ltart�ssal alakul ki, amely felt�tlen�l fontos. A f�lek kicsik �s s�t�tebb sz�n�ek, mint a test t�bbi r�sze. Figyel� �ll�sban a f�lek hegye a szemek vonal�ba �r. Az �n. r�zsaf�l (oly m�don h�tracsavarodott f�l, hogy a kagyl� belseje l�tszik) hiba.

Sz�j, fogazat:

Kisfok� el�reharap�s megengedett, de nem jelent el�nyt. A szemfogak nagyok �s j�l elk�l�n�l�k. A t�bbi fog er�s �s szab�lyosan sorbarendezett.

Nyak:

J�l �velt, k�zepesen hossz�, nagyon izmos, k�rm�rete csaknem azonos a kopony��val.

El�ls� testr�sz:

A mellkas sz�les �s m�ly, hosszan ny�lik eg�szen a mells� l�bakig m�ly el�mellel. A v�llak izmosak, ferd�n nyugv�k, er�teljesek, de nem t�lzottan teltek. A mells� v�gtagok egyenesek �s er�sek, j� csontozat�ak, sz�lesek (sz�lesen �ll�k), sz�les �s egyenes el�ln�zetet k�peznek. A l�bt� egyenes �s er�s.

T�rzs:

A h�t r�vid �s egyenes, amely kompakt hat�st kelt, de nem t�l r�vid, hogy a mozg�konys�got vesz�lyeztesse. A pontyh�t �s a s�ppedt h�t hiba.

H�tuls� testr�sz:

Sz�les �s izmos �gy�k, m�ly l�gy�kkal. A h�tuls� v�gtagok er�sek �s izmosak, j�l fejlett combbal, jelzik az er�t �s mozg�konys�got. M�rs�kelten sz�gelt cs�nk. A teh�n�ll�s hiba.

Mancsok:

Boltozatos macskamancsok �velt l�bujjal, kem�ny talpp�rn�val. K�v�natos a s�t�t karom. A sz�tter�l� mancs hat�rozott hiba.

Farok:

Magasan t�z�tt, t�v�n�l er�s, a hegye fel� fokozatosan keskenyed�. El�ri a cs�nkot, egyenes vagy hajl�tottan hordott (de nem kop�szer�en). A t�r�tt farok s�lyos hiba.

J�r�sm�d, mozg�s:

Mozg�sa er�t sug�roz, c�ltudatoss�got t�kr�z. Mozg�sban sem a mells� v�gtagok, sem a h�tuls� v�gtagok nem keresztezik egym�st (kasz�l� j�r�sm�d), egyenes vonal�, egyenletes el�rehalad�skor. Kiegyens�lyozott, harmonikus mozg�s jellemzi.

Sz�rzet:

R�vid �s kem�ny, amely v�d az id�j�r�s viszontags�gaival szemben, szorosan a testhez simul. A hossz�, selymes vagy gyapjasod�sra hajlamos sz�rzet hib�s.

Sz�n:

A cs�kos minden �rnyalata, a fawn (fak�) vagy v�r�s, csak a sz�n tiszta, egy�ntet� �s hat�rozott legyen. Kis feh�r jegy a mellkason megengedett, m�s feh�r jegy nem k�v�natos. N�lk�l�zhetetlen a s�t�t pofa, ugyan�gy a s�t�t t�nus eg�szen a szemekig, tov�bb� a s�t�t jegyek a szem k�r�l, amelyek egy�ttesen a k�v�natos kifejez�st biztos�tj�k.

M�retek:

Marmagass�g: kanok: 63,5-68,5 cm; szuk�k: 61-66 cm

S�ly: kanok: 50-59 kg; szuk�k: 41-50 kg

Nagyon fontos a m�ret �s a s�ly ar�nya, harm�ni�ja. L�nyeges az er�teljess�g, mozg�konys�g, eg�szs�g.

Megjegyz�s:

A kanoknak k�t, szemmel l�that�an j�l fejlett, a herezacsk�ban elhelyezked� her�kkel kell rendelkeznie.