A szib�riai husky A fajta eredete A szib�riai huskyk t�rt�nelme mint a legt�bb kutyafajt�� t�bb ezer �vre ny�lik vissza azonban a t�bbi fajt�t�l elt�r�en szinte semmilyen �rott vagy m�s t�rgyi eml�k nem maradt fent r�luk, eg�szen az 1800-as �vekig. A fajta eredetileg  Kelet-Szib�ri�ban k�zelebbr�l a    Csukcs �s a Kamcsatka f�lsziget�n volt �shonos �s az itt lak� t�rzsek h�zias�tott�k majd teny�sztett�k �ket ez az id�szak kb ie. 9000-6000 k�z� tehet�. �r�sos eml�k is az�rt nem maradt r�nk eg�szen a XIX. sz. elej�ig, mert ezek az eszkim� n�pcsoporthoz tartoz� t�rzsek szinte �sk�z�ss�gi szinten �ltek �s �gy nem ismert�k az �r�st sem. Egy m�sik probl�ma a fajta t�rt�net�nek kutat�s�ban, hogy az inform�ci�k egy r�sze sz�rmekeresked�k �s vad�szok besz�mol�in alapul, aminek hiteless�ge igencsak megk�rd�jelezhet�. Tudni kell azt is, hogy a csukcsi n�pcsoportnak csak azon r�sze foglalkozott a fajta teny�szt�s�vel, amely a tengerhez k�zel es� partmenti s�vban �lt.   A szib�riai husky a Szovjetuni�ban V�g�l a helyzetet tov�bb bonyol�tja hogy a megl�v� inform�ci�k nagy r�sze az 1910-es, 20-as �vek Szovjetuni�j�ban keletkezett, ami nagyon sok�ig nem volt hozz�f�rhet� k�lf�ldiek sz�m�ra. A szt�lini rendszer – ak�rmilyen hihetetlen�l hangzik is – nem hagyta �rintetlen�l a szib�riai kutyafajt�k vil�g�t sem. El�sz�r megtagadt�k azt, hogy fajtatiszt�nak ismerj�k el a huskyt �s k�ts�gbevont�k, tagadt�k hasznoss�g�t mint sz�nh�z� kuty��t. A 30-as �vekben azonban felismert�k, hogy a kelet-szib�riai terepen a motoriz�lt sz�ll�t�s cs�d�t mond �s �gy ism�t el�t�rbe ker�ltek a sz�nh�z� kuty�k.1934-ben a szovjet tervszer�s�g nev�ben – f�lredobva az addigi rendszerez�st – az �szaki, �szakkeleti fajt�kat n�gy nagy csoportra osztott�k "gazdas�gi hasznoss�guk“ szerint �s �tfog� n�vk�nt lajk�knak nevezt�k el �ket. Ezek a csoportok a k�vetkez�ek voltak: a nagyvadra vad�sz�k, a kisvadra vad�sz�k, a sz�nh�z�k �s a r�nszarvas hajt�k. 1947-ben az ut�bbi k�t csoportot egyszer�en megsz�ntett�k �s csak az els� k�t csoportot ismert�k el, amit tov�bbi n�gy csoportra osztottak. Val�j�ban ezek a kuty�k 3-4, Szib�ri�ban �shonos fajta kever�kei voltak.   Az �ghajlatv�ltoz�s A fajta alakul�s�ban az �ghajlat megv�ltoz�sa is d�nt� szerepet j�tszott. A j�gkorszakok bek�sz�nt�vel �s elm�l�s�val hol jobbak, hol rosszabbak lettek az �letfelt�telek. Kb. 3000 �vvel ezel�tt ism�t egy hidegebb id�szak k�sz�nt�tt a Bering-szoros k�r�l�tti ter�letekre �s ez arra k�sztette az itt  lak� n�peket, hogy �jabb m�dszereket tal�ljanak a t�l�l�s �rdek�ben. Ennek a folyamatnak eredm�nyek�nt j�tt l�tre a Csukcsi n�pcsoportn�l egy olyan kutyafajta, amely k�pes a megpakolt sz�nokat hossz� t�vra elvontatni. A szelekci�r�l a term�szet gondoskodott, mert az embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt csakis a leger�sebb �s legellen�ll�bb egyedek maradtak fenn �s hoztak l�tre ut�dokat. Emellett szerepet j�tszott az emberi szelekci� is. Az alomb�l csak a leger�sebb szuk�kat tartott�k meg, m�g a kanok k�z�l akkor v�lasztottak, amikor fel tudt�k m�rni sz�nh�z� k�pess�g�ket. A kuty�k tart�sa ny�ron igen egyszer� volt: szabadon engedt�k �ket �s a kuty�k magukr�l gondoskodtak. A szuk�kat t�zel�s el�tt befogt�k �s csak a kiv�lasztott kan fedezhette be. Csak a sz�nt vezet� vez�rkuty�kat �s a betan�tott egyedeket tartott�k a faluban �s a t�l be�ltakor fogt�k be a t�bbi kuty�t.   A Szib�riai husky Alaszk�ban – a nagy alaszkai sz�nh�z� verseny Az 1800-as �vek v�g�n aranylel�helyeket fedeztek fel Alaszk�ban, a Yukon �s a Klondike foly� ment�n �s ez egyfajta n�pv�ndorl�st eredm�nyezett, amit a k�zismert elnevez�ssel "aranyl�znak" h�vunk. Sok ember szerencs�vel j�rt, de m�g t�bben szerencs�tlen�l. Sok s�torv�ros sz�letett egyik percr�l a m�sikra, majd t�ntek el nyomtalanul. Az aranyl�znak v�ge lett, de sokan maradtak, ki ez�rt, ki az�rt. Egy-k�t helyen a s�torfalvakb�l v�roska lett. Az egyik ilyen v�ros Nome volt, ami a nev�t egy f�lreolvas�sb�l kapta. A ter�let nev�t egy hivatalnok a ter�leti f�ldhivatalban No Name (n�vtelen)-k�nt �rta a t�rk�pre, de valaki t�ved�sb�l Nome-k�nt adta tov�bb. Ezen a helyen Alaszka t�bbi r�sz�hez hasonl�an az id�j�r�s �s az �let igen kem�ny volt �s a k�zleked�snek, vad�szatnak �s �gy a t�l�l�snek – ak�rcsak az �zsiai n�pekn�l – csak egyfajta m�dja l�tezett: a kuty�k �ltal vontatott sz�n. A sz�nh�z� kuty�k olyan sokf�l�k voltak, ak�r az emberek, akik a v�rosban �sszegy�ltek. A sz�nh�z�k k�z�tt voltak kever�kek, hossz�l�b�ak, t�mzsik, stb. Minden fajta m�shol bizonyult alkalmasabbnak. Volt ami a j�gen volt kiv�l�, volt ami r�vid-, �s volt ami hossz�t�von. Term�szetesen mindenki meg volt gy�z�dve, hogy az � csapata a leggyorsabb. V�g�l Allan "Scotty" Allan, aki k�zismert alaszkai figura volt, �llt el� a nagy sz�nh�z�verseny �tlet�vel, hogy v�gre eld�lj�n, hogy kinek vannak a leggyorsabb kuty�i. A szervez�si feladatok ell�t�s�ra �s szponzor�l�s�ra 1907-ben l�trej�tt a Nome-i Kennel Klub, melynek els� eln�k�v� Albert Fink �gyv�det v�lasztott�k. Kidolgozt�k a versenyen val� r�szv�tel szab�lyait, majd hosszas �s gondos tervez�s ut�n kijel�lt�k a verseny �tvonal�t. A teljes�tend� t�v Nome-t�l Candle v�ros�ig �s vissza 408 m�rf�ld (652 km) volt �s minden elk�pzelhet� terepen �thaladt a tengeri j�gmez�kt�l kezdve a tundr�n �t a hegyekig �s gleccserekig. Az els� versenyt 1908 �prilis�ban tartott�k a gy�ztes csapat pedig a klub-eln�k�� lett, amelynek hajt�ja John Hegness volt.   Az els� huskyk Az els� szib�riai huskyk 1908 nyar�n �rkeztek meg Nome-ba, William Goosak orosz sz�rmekeresked� k�zvet�t�s�vel, aki a kelet-szib�riai Markovo v�s�r�n vette a kuty�kat. Ezek a kuty�k j�val kisebb termet�ek voltak, mint az Alaszk�ban honos fajt�k, �gy az 1909-es versenyen el�g rosszul lehetett r�juk fogadni, mivel senki sem hitte, hogy a kis m�ret� kuty�k kib�rj�k a megpr�b�ltat�st. B�r az els� versenyen f�leg a hajt� hib�j�b�l a csapat csak harmadik lett, sokan felismert�k a huskyk nagyszer� tulajdons�gait, k�pess�geit. 1909-ben a sk�t Fox Maule Ramsay k�t b�csik�j�val Nome-ba �rkezett. Megkedvelte a sz�nh�z�st �s 1909-ben hajt�k�nt el is indult a versenyen, de helyez�st nem kapott. Viszont fant�zi�t l�tott a huskykban �s nagy k�lts�gek �r�n t�bb fogatra val� kuty�t hozott Markov�b�l. Az 1910-es versenyen ezek a fogatok szerezt�k meg az 1. 2. �s 4. helyet.   Leonhard Seppala A fajt�r�l besz�lve nem lehet kihagyni Leonhard Seppala nev�t. Seppala Norv�gi�ban sz�letett �s �gy m�r volt fogalma a sarkk�rh�z k�zeli �letr�l. Seppal�t az aranyl�z vonzotta Alaszk�ba, majd hamar megbar�tkozott a sz�nh�z�ssal. B�r el�g pesszimista volt, az els� kisebb verseny�t megnyerte. 1913-ban Jafet Lindeburg �sszegy�jt�tte a legjobb huskykat, amelyek az els� huskyk almaib�l sz�lettek �s megk�rte Seppal�t, hogy gondozza �s k�pezze ki �ket Roald Amudsen exped�ci�j�hoz. Szerencs�re az exped�ci�t elhalasztott�k, �gy a kuty�k Seppal�n�l maradtak. A versenyen 1914-ben indult el�sz�r, de a kuty�k m�g fiatalok �s tapasztalatlanok voltak – a vez�rkutya kiv�tel�vel – �s egy s�r�l�s miatt visz-sza kellett fordulnia. A k�vetkez� �vben viszont mindent a felk�sz�l�snek szentelt �s az 1915-�s versenyt k�nnyed�n nyerte huskyaival. Ezut�n a k�vetkez� k�t �vben ism�t sim�n nyert, majd gy�z�tt a kanadai �s New England-i versenyeken is.   Seppala �s a vakcin��rt val� k�zdelem 1924 tel�n Nome-ban torokgy�k j�rv�ny t�rt ki �s a csecsem�k sorra fert�z�dtek meg. Olt�anyag azonban nagyon kev�s volt �s a legk�zelebbi ut�np�tl�s mintegy 1600 km-nyire volt Anchorage-ban. Inn�t m�g el tudt�k sz�ll�tani a vakcin�t az 1052 km-nyire l�v� Nenana v�ros�ba, de nem tov�bb. Az Alaszk�ban l�v� 2 rep�l�g�p pil�t�i szabads�gon voltak, �gy az egyetlen m�d a t�v megt�tel�re a kuty�s sz�n volt. Az �t ny�ron is nagyon neh�z volt, de t�len alig j�rhat�. Seppala terve az volt, hogy az �tbaes� eszkim� falvakban elhelyez kuty�kat, hogy a vissza�ton cser�lni tudja �ket. K�zben az �t m�sik v�g�r�l is elind�tott�k a sz�nokat �s Nome-t�l 270 km-nyire tal�lkoztak a sz�rumot hoz� m�sik csapattal. Az utols� v�lt�csapat 1925. febru�r 2-�n hajnali 5.30-kor �rt Nome v�ros�ba. Az 1052 km-es �t �t �s f�l napot vett ig�nybe �s m�g a v�lt�csapatok egyike sem haladt 85 km-n�l t�bbet, addig Seppala egyed�l 545 km-t tett meg. Ezzel nev�t be�rva nemcsak a kuty�z�s, de az amerikai n�p t�rt�nelm�be is. Tett�t az amerikai kongresszus is feljegyezte. Leonhard Seppala minden id�k legsikeresebb sz�nhajt�ja Amerika-szerte ismertt� tette a fajt�t �s seg�tett az els� kennelek megalap�t�s�ban is. Seppala 1967-ben halt meg Seattle-ben.   Sz�nh�z� versenyek napjainkban A sport napjainkig tov�bb �l �s n�pszer�s�ge egyre n�. A vil�g sz�mos orsz�g�ban l�teznek sz�vets�gek �s rendeznek versenyeket. A versenyeknek t�bb v�llfaja is van pl.: gyorsas�gi verseny, hossz�t�v� verseny �s triatlon (az el�z� kett�+s�lyh�z�s). A magyarorsz�gi sz�nh�z� versenyekr�l b�vebb inform�ci�t �js�gunk szeptemberi-okt�beri sz�m�ban olvashatnak.   A huskyk �s a fegyelmi munka Sokan azt �ll�tj�k, hogy a husky nem alkalmas a fegyelmi munk�ra. Term�szetesen ez �gy nem igaz. Nem is lehet az. Ha �sszevetj�k az engedelmes szinten levizsg�zott kuty�kat persze felt�nik, hogy nem a huskyk �llnak a dobog�s helyeken, de butas�g lenne azt �ll�tani, hogy nem lehet kik�pezni �ket. T�bb versenyz� is �ll�tja, hogy a fegyelmi munka rontja a kuty�k versenyk�pess�g�t. Ebben is van igazs�g, de a legt�bb szib�riai huskyt nem verseny c�llal tartj�k �s �gy nagyon j�l j�het �s kellemesebb� teszi a kutya-gazda viszonyt egy alapfokon kik�pzett husky. Huskyainkkal l�gyabban kell b�nni mint n�met juh�szkutya �s rottweiler t�rsaikkal �s f�leg a j�t�koss�gra kell helyezni a hangs�lyt. A kik�pz�st 6-7 h�napos korban kell elkezdeni, de bizonyos dolgokat m�r ezel�tt megtan�thatunk kuty�nknak pl.: Ne ugr�ljon fel, szobatisztas�g, p�r�zon vezet�s. Az iskolai munk�ban hagyatkozzunk kik�pz�ink tan�csaira. Egy j�l kik�pzett kutya �r�m a gazda �s a k�rnyezete sz�m�ra is.   A ki�ll�t�sok A legnagyobb n�pszer�s�gre a huskyk napjainkban tettek szert. Gy�ny�r�, eleg�ns megjelen�se �s bar�ts�gos jelleme mindenkit elragad, f�leg a gyerekeket. A huskykkal leggyakrabban a ki�ll�t�sokon tal�lkozhatunk egyre n�vekv� sz�mban. Szinte mindenki, aki vesz egy huskyt k�sztet�st �rez arra, hogy a kuty�j�t megm�rettesse, h�tha az �v� lesz a legszebb a sok felvezetett kutya k�z�l. A siker k�t f� t�nyez�t�l f�gg: a kutya standardhez val� viszony�t�l (att�l val� elt�r�sek �s hasonl�s�gok), illetve a felk�sz�t�st�l. Az el�bbi t�nyez�t csak a k�ly�k kiv�laszt�sakor befoly�solhatjuk, m�g az ut�bbira v�gig r�hat�sunk van. A ringdressz�ra rendk�v�l fontos, mivel el�fordulhat, hogy b�r kuty�nknak jobb a megjelen�se egy versenyt�rs��n�l, de az kapja a jobb helyez�st a jobb felk�sz�t�s miatt. A ringdressz�ra k�t r�szb�l �ll: a szocializ�ci�b�l, illetve a tulajdonk�ppeni ringdressz�r�b�l. A szocializ�ci� folyam�n hozz�szoktatjuk a kuty�nkat a p�r�zhoz, a t�bbi kuty�hoz, emberekhez, a ringdressz�ra folyam�n pedig megtan�tjuk a ringben val� mozg�st, be�ll�st, fog-, illetve herevizsg�latot vagy a sz�rzet vizsg�lat�t. Ne feledj�k, csak egy j�l felk�sz�tett kuty�val van es�ly�nk a gy�zelemre   Mi nem jellemz� a szib�riai huskyra! A kutyafajta kiv�laszt�s�n�l figyelembe kell venni, hogy melyek az elv�r�saink az "�j csal�dtaggal“ kapcsolatban. Ha az a d�nt�s�nk, hogy egy szib�riai huskyt vesz�nk, a k�vetkez�kre �gyelj�nk: – A husky se nem �r se nem v�d�kutya. Ebben a fajt�ban nincsenek meg azok az �szt�n�k, mint p�ld�ul egy dobermannban. Legy�nk r� felk�sz�lve, hogy egy bet�r�vel ugyanolyan j�l elj�tszik, mint vel�nk. – Rengeteg energi�val b�r, �lland�an fut �s ugr�l. Nem n�zi, hogy van-e valaki az �tj�ban vagy sem. Csak j�l elhat�rolt helyen tartsuk – ker�t�s, kennel, stb. – Rendk�v�l hajlamosak a lyukak �s�s�ra �s mindenfajta rombol�sra (f�leg a k�lyk�k), �gy sohase hagyjuk �ket egyed�l a lak�sban. – Sz�rzet�k vastag, szagtalan, �vente egyszer-k�tszer vedlenek, igen er�sen. Aki mindezen h�tr�nyok ellen�re a fajt�t v�lasztja, rengeteget nyer, els�sorban egy �letresz�l� bar�tot �s t�rsat, de lehet, hogy egy kiemelked� sport vagy show kuty�t. Ford�totta: Lieb Gy�rgy Seppala Togo a sz�rum�rt k�zd� fogat vez�r kuty�ja Seppala kuty�ival         �ltal�nos megjelen�s  A szib�riai husky k�zepes termet� munkakutya, gyors �s eleg�ns mozg�s�. M�rs�kelten t�m�r fel�p�t�s� �s d�s sz�rzet� teste, �ll� f�le �s bozontos farka is �szaki sz�rmaz�sra utal. Jellegzetes testtart�sa meglehet�sen k�nnyed. Eredeti funkci�ja szerint h�mban kiv�l�an dolgozik, k�nny� terhet k�zepes sebess�ggel, hatalmas t�vols�gokra elh�z. Testalkata �s form�ja h�ven t�kr�zi eredend� erej�t, sebess�g�t, �ll�k�pess�g�t. Kiss� ferde szemeinek �l�nk �s bar�ts�gos kifejez�se a j� t�rs alkalmazkod� tulajdons�gaira utal. A kanok megjelen�se er�teljes, de sohasem durva, a szuk�k v�konyabbak, a testfel�p�tm�ny t�r�kenys�ge n�lk�l. Megfelel� kond�ci�ban, j�l fejlett �s feszes izomzatn�l a szib�riai huskyn nincs (nem lehet!) t�ls�ly. Egy husky sok "arca"