R�gi id�k kuty�ja

Ha visszamenn�nk az id�ben, k�r�lbel�l a XVIII. sz�zad v�g�re, Angli�ban olyan bulldogokat l�tn�nk, mint a mai amerikai bulldogok. Kev�s dologr�l mondhatjuk el, hogy az amerikaiak �rizt�k meg Eur�pa sz�m�ra – az amerikai bulldog ezen ritkas�gok k�z� tartozik.

A bulldog azoknak az �si, �zsiai masztiffoknak a lesz�rmazottja, melyek annak idej�n nom�d t�rzsekkel �rkeztek Eur�p�ba. Ezeket a hatalmas j�sz�gokat olyan nagy �s agressz�v �llatok ellen haszn�lt�k, mint a vaddiszn�, a medve vagy a k�l�nb�z� nagymacsk�k. Ezek az �llatok ugyanolyan es�llyel v�laszthatt�k a menek�l�s, mint a t�mad�s eszk�z�t; a kuty�knak meg kellett fogniuk �s leszor�tva egy helyben tartaniuk �ket. Az �si masztiff hihetetlen harck�szs�ggel �s b�tors�ggal rendelkezett.

F�n�ciai keresked�k i.e. 800 k�r�l vittek Angli�ba egy barna masztiff t�rzset. A kelt�k ezeket a cs�kos vagy barn�s-v�r�s behem�tokat szarvasmarh�k vagy vaddiszn�k megfog�s�ra haszn�lt�k. A mai angol masztiffok �s a bullmasztiffok hasonl� sz�n�ek, �s azonos m�rt�kben ett�l a t�rzst�l sz�rmaznak. Id�sz�m�t�sunk szerint 400 k�r�l egy m�sodik nagyon er�s, kem�ny masztiff t�rzs �rte le az angol partokat. Ezeket a kuty�kat alan�nak h�vt�k. Angol m�sz�rosok �s farmerek az alan�b�l alak�tott�k ki az els� igazi bulldogot. A k�z�pkorban a munka-bulldog volt az els� olyan kutya, mely „sz�jz�rral” rendelkezett, de ez term�szetesen nem az �llkapocs deform�ci�j�t jelenti, vagy azt, hogy a kutya fog�s k�zben g�rcs�t kapott, hanem ez a kifejez�s val�j�ban a kutya nagym�rt�k� harciass�g�ra �s fog�szk�szs�g�re vonatkozik. Az igazi bulldog k�pes volt a hatalmas n�v�nyev�k �ld�z�s�re �s megfog�s�ra; ellenfele orr�ba, pof�j�ba vagy tork�ba ragadott, �s k�pes volt szil�rdan tartani, f�ggetlen�l att�l, milyen hevesen k�zd�tt a bestia �s hogy mekkora f�jdalmat kell elviselnie a kuty�nak. A k�z�pkorban, Erzs�bet kir�lyn� idej�n, de m�g az ipari forradalmat k�vet�en is a bulldogok mindennapi munk�ja volt lovak, marh�k �s diszn�k megfog�sa, a birtokon, a m�sz�rosn�l vagy a bikahecceken. Ha domesztik�lt �llatot fogott meg, a bulldog �ltal�ban k�pes volt a harap�sa �ltal okozott f�jdalommal a pat�s �llatot engedelmess�gre k�sztetni, miel�tt az m�g megsebezhette volna a kuty�t. Mivel a bika lehajtja a fej�t t�mad�skor, ez lehet�v� tette, hogy a kutya megfogja az orr�t �s �gy m�r k�nnyed�n a m�sz�roshoz h�zza. A r�gi munka-bulldogok k�pesek voltak egy bik�t egyetlen hirtelen mozdulattal f�ldre r�ntani, mivel kiv�l�an id�z�tett�k akci�jukat: akkor r�ntott�k oldalra a j�sz�got, mikor az l�p�s k�zben �ppen nem �llt szil�rdan. Ehhez persze hatalmas fizikai er� is kellett. Egy tapasztalt, 80 fontos bulldog k�pes volt egy 1800 fontos bik�t la f�ldre r�ntani.

A bulldogok f� ellenfele els�sorban a bika volt, de haszn�lt�k vaddiszn�, oroszl�n �s m�s vad ragadoz�k ellen is. Ezeket a harcokat h�vt�k hecceknek („bait”). Azok a a bulldogok, melyeket medv�k �s m�s nagy ragadoz�k ellen haszn�ltak, nehezebbek voltak, mint a csak farmokon, marh�kn�l haszn�lt egyedek. Nagyobb ellenfelek eset�n a sebess�g nem volt olyan fontos, r�ad�sul a harcok elker�tett ter�leten folytak, �gy a kitart�s kev�sb� sz�m�tott. 1835-ben azonban mindenfajta �llatviadalt betiltottak Angli�ban, �gy az igazi, tiszta vonal� bulldogok nagyon megritkultak a XIX. sz�zad k�zep�re. Sokukat masztiffokkal keresztezt�k, hogy mindenn�l jobb �s nagyobb test�rkuty�t hozzanak l�tre, a marad�k �llom�ny egy r�sz�t pedig mopszokkal, hogy egy t�m�r, kicsi, k�nnyebben kezelhet� ki�ll�t�si kuty�t kapjanak.

Napjainkban az a kutya, melyet angol bulldognak h�vunk, ez ut�bbi keresztez�s eredm�nye. �shaz�j�ban az eredeti bulldog kihalt a XIX. sz�zad v�g�re, de szerencs�re Amerik�ban fennmaradt, ott ugyanis m�g sz�ks�g volt a munk�j�ra, els�sorban a vid�ki d�l hegyi r�gi�iban. A bulldog megmenek�lt a kihal�st�l, mert tov�bbra is dolgoznia kellett. Ezeken a d�li vad t�jakon a marh�kat �s diszn�kat ridegtart�sban teny�sztett�k, m�r csak az�rt is, mert beker�teni egyenesen lehetetlen volt a f�ldeket, �gy csak a kem�ny angol bulldogok tudt�k befogni a j�sz�gokat. Legkor�bban a XVII. sz�zadban �rkeztek munka-bulldogok Angli�b�l az �llamokba.

D�len �s d�l-nyugaton �rkutyak�nt is haszn�lt�k �ket. A XIX. sz�zadb�l, de kor�bbr�l is sz�mos t�rt�neti feljegyz�s maradt fenn a f�ldbirtokokon �s �ltetv�nyeken haszn�lt nagy bulldogokr�l, melyeket n�ha l�ncon tartottak �s rosszfi�k ellen haszn�ltak. Olykor a b�rt�n�kbe is szabad bej�r�st kaptak, a cell�k �s a ker�t�sfal k�z�tti szabad ter�leten kellett cirk�lniuk. K�l�nb�z� helyi v�ltozatok alakultak ki, �s �gy sok nevet alkalmaztak a d�li bulldogokra: Old English White, White English, Swamp (mocs�ri) Bulldog, Backwoods Bulldog, Emglish Pit, Old Country White, stb.

Az 1960-as �vekben azonban az utols� munka-bulldogok is elt�ntek a d�li birtokokr�l, mert m�r itt is munkan�lk�liv� v�ltak. A nagy mez�gazdas�gi c�gek rendezt�k a terepet, megsz�ntett�k a kicsi farmokat, gazdas�gokat, �s a a mez�gazdas�gi g�pek �s j�rm�vek lehet�v� tett�k, hogy a farmerek maguk terelj�k, befogj�k �s mozgass�k a marh�kat, kuty�k seg�ts�ge n�lk�l. �gy t�nt, most m�r t�nyleg kihal a munka-bulldog.

Szerencs�re a fajta n�h�ny elk�telezett h�ve k�z�s er�fesz�t�ssel felkutatta az utols� hegyi bulldogokat �s elkezdte teny�szteni �ket, nyilv�noss�got biztos�tva teny�szt�si programjuknak, �gy siker�lt meg�rizni�k a fajt�t az ut�kornak. Napjainkban a fajta k�t legfontosabb szem�lyis�ge Allen Scott �s John D. Johnson. Teny�szt�si munk�juk r�v�n, k�t f� vonalat k�l�nb�ztethet�nk meg, a Johnson t�pust �s a Scott t�pust. A Johnson t�pus� amerikai bulldogok nagyobb, sz�lesebb kuty�k, er�sebb csontozattal, lel�g� ajkakkal, r�ncokkal �s r�vid pof�val. Legink�bb egy atl�tikus, feszes fel�p�t�s�, feh�r bullmasztiffra eml�keztetnek. A Scott t�pus� ebek egy nagy, durva, hossz�l�b�, feh�r pit bullra eml�keztetnek.

Az amerikai bulldogot az 1980-as �vekben ismerte meg igaz�n a nyilv�noss�g, �s az �vtized m�sodik fel�ben elkezdett n�ni a n�pszer�s�ge. Napjainkban m�r Eur�pa sz�mos orsz�g�ban ismerik �s teny�sztik mint kiv�l� csal�di- �s �rkuty�t.