A DALM�T JUH�SZKUTYA

Nem eg�szen olyan, mint a filmen…

A Walt Disney produkci� ut�n mindenki k�nnyen azt gondolhatta, hogy mindent tud a fajt�r�l, �m eme eleg�ns eb mind a mai napig �riz bizonyos titokzatos tulajdons�gokat, �szt�n�ket. Kellemes t�rs, �m meg�rdemli, hogy megismerj�k…
s nem felt�tlen�l olyannak, mint a filmen!

1961: bemutatj�k a rajzfilmet, a 101 kiskuty�t. Pong�, Perdy �s a k�ly�k kavalk�d elbûv�l mindenkit, kicsit �s nagyot egyar�nt. A nagy �rdekl�d�s val�s�gos demogr�fiai robban�st id�zett el�. M�g Franciaorsz�gban p�ld�ul 1961-ben 49 ilyen kiskutya sz�letett, alig 10 �v elm�lt�val, 1971-ben m�r 1165 sz�let�st regisztr�ltak. Az �rvendetes �llom�nyn�veked�snek azonban megvoltak a maga h�tul�t�i. Sokan nem val�di szeretetb�l avagy k�r�ltekint� j�zan megfontol�sb�l vettek maguk mell� dalmat�t, hanem az�rt, mert divatba j�tt, st�tuszszimb�lumm� v�lt.

A divathull�mot sok lelkiismeretlen teny�szt� meg is lovagolta, az eredm�ny pedig: az eredetileg j�t�kos, sportos, kedves kutya mellett sok rosszindulat�, s�t harap�s, „cs�k�tt” egyed is megjelent.

Szerencs�re manaps�g m�r az is megfigyelhet�, hogy a hivat�sos teny�szt�k el�sz�r meg akarj�k ismerni a j�vend� tulajdonos �letvitel�t, �letm�dj�t, azt meg�llap�tand�, hogy megfelelnek-e a fajta ig�nyeinek, �sszhangban vannak-e a kutya mentalit�s�val, teh�t az �llat j� kezekbe ker�l-e. Egy�bk�nt ink�bb el se adj�k a k�lyk�t, mintsem hogy idegroncs v�ljon bel�le.

Rusztikus arisztokrata

Ahhoz, hogy a fajta a maga teljess�g�ben bontakoztathassa ki j� tulajdons�gait, k�pess�geit, igen odaad�, s�t „r��r�” gazd�ra van sz�ks�g, olyanra, aki mindig „rendelkez�sre �ll”. A dalmatiner helyes nevel�se a gazda csaknem mindenkori jelenl�t�t, hossz� s�t�kat �s – szel�d szigort k�vetel meg. Az a v�roslak�, aki reggelt�l estig a hivatalban �l s csup�n vas�rnapi kocog�shoz keres mag�nak n�gyl�b� t�rsat, jobban teszi, ha v�laszt�si k�r�b�l kihagyja a dalmat�t, hacsak nem akar lak�s�ban egy fekete-feh�r, mindent (el)puszt�t� torn�d�t.

Az unatkoz� dalmatiner ugyanis rendk�v�l „kreat�v”.

A fajta sz�rmaz�sa – a szok�sos k�zhellyel �lve – az id�k hom�ly�ba v�sz. Ez t�rt�net�nek egyik rejt�lye. Egyesek szerint m�r a piramisok fresk�in is �br�zoltak ilyen pettyes kuty�kat.

A XVII. sz�zadban a dalmata a Vatik�nban tûnik f�l. A f�papok kedvence lett, s m�r akkoriban is gyakran jelentett�k meg lovak t�rsas�g�ban. A XVIII. sz�zadban folytat�dott a fajta lovakkal val� asszoci�l�sa, t�rs�t�sa. A legt�bb szakember egy�bk�nt egyet�rt abban, hogy a fajt�t els�k�nt az angolok „r�gz�tett�k”, adt�k meg v�gs� form�j�t.

Elnevez�se ellen�re teh�t a fajta nem a horv�torsz�gi Dalm�cia sz�l�tte, neve minden val�sz�nûs�g szerint a balk�ni h�bor�ra vezethet� vissza, ahol is ordon�nck�nt, h�rviv�k�nt szolg�lt az angol csapatok mellett.

Ugyancsak bizarrnak tekinthet� „hivatalos besorol�sa” is. Vannak p�ld�ul orsz�gok, melyek t�rsas�gi (csal�di) kuty�khoz tartoz�nak v�lik – az uszk�rral, mopsszal egy kateg�ri�ban. M�sok atl�tikus f�l�p�t�s�re, sz�les sz�gy�re val� tekintettel a kop�k csoportj�ba sorolj�k, (val�sz�nûleg joggal), ugyanakkor az „ex katedra” kinyilatkoz�sair�l h�res a 6. oszt�lyba, a „kisvad vad�szhajt� ebek” csoportj�ba sorolja. A legt�bb dalmatabar�t k�l�nben nevetve azt mondja: „ezt a kuty�t nem lehet hova tenni!”

Dendik kedvence

Ez az �si kocsik�s�r� eb, mely �temet tartva �getett a lovak l�bai k�z�tt, sz�d�letes gyorsas�ggal megh�d�totta az angol arisztokr�ci�t. A XIX. sz�zad angol eleg�ns arany ifjai sz�m�ra a dalmata olyan „f�ggel�knek” sz�m�tott, ami n�lk�l „igazi �riember” ki se dughatja az orr�t az utc�ra.

�m ne feledj�k el, hogy az arisztokrat�k eme arisztokratikus megjelen�sû kedvence kor�ntsem holmi elk�nyeztetett �leb, hanem igenis rusztikus j�sz�g, mely a maga idej�ben az utasok poggy�sz�t v�delmezte, s patk�nyokra vad�szott az ist�ll�k t�j�k�n. Nem egyszer napi 40–60 kilom�tert is megtett a fogatok mellett, �gy azt�n manaps�g ne csod�lkozz�k senki, ha kuty�ja val�s�ggal meg�r�l, amikor �lland�an lak�sban tartj�k. Persze, ha m�r j�l kirohang�lta mag�t, sz�vesen letelepszik a d�v�nyra, pl�ssp�rn�k k�z�, a puffokra, szereti a k�nyelmet is! Nagy �nyenc, olykor m�g arra is r�vetemedik, hogy elcsenjen egy-egy jobb falatot.

V�g�l – b�r m�r mindenki ismeri, pontosabban sz�lva f�lismeri –, hadd sz�ljunk p�r sz�t k�ls� megjelen�s�r�l.

Teh�t: K�zepes termetû, eleg�ns, j� fel�p�t�sû, izmos eb.

F�le meglehet�sen magas tûz�sû, lel�g.

Sz�re r�vid, kem�ny tapint�s�, sima.

Sz�ne feh�r alapon fekete vagy gesztenyebarna pettyes, a pettyek egym�st�l elhat�rol�dnak, kerekek. Minden egyes p�ld�ny sz�re egyedi!

A szem kerek, ragyog�, sz�ne (a pettyek sz�n�t�l f�gg�en) fekete vagy barna, illetve arany s�rga.

Az orr – ugyancsak a pettyek sz�n�nek megfelel�en – fekete vagy barna.

Eml�ts�nk meg m�g egy �rdekes jellembeli tulajdons�g�t is: A dalmata gyakorta „s�ket f�leket ford�t” gazd�ja szav�nak. Teszi pedig az�rt, mert olykor bizony – s�ket! Nemcsak jellembelileg, hanem fiziol�giailag. Ez a hatvanas �vek er�szakolt