A masztiff

Kor�bban r�szletesen foglalkoztunk azzal, hogy az �kori Keleten kialakult hadikuty�k hogyan ker�ltek az Assz�r Birodalomb�l f�n�ciai, illetve pun k�zvet�t�ssel a Brit-szigetekre az i.e. V. sz�zadban. Azt is tudjuk, hogy az itt �shonos kelt�k nagy becsben tartott�k ezeket a kuty�kat, akik k�s�bb alaposan megnehez�tett�k Julius Caesar l�gi�inak h�d�t�s�t.

Miel�tt a fajta k�s�bbi t�rt�net�nek t�rgyal�s�ra r�t�rn�nk, id�zz�nk el kicsit a masztiff sz� eredet�nek vizsg�lat�n�l.

A n�v eredet�t, melyen m�r t�bb mint k�tezer �ve e hatalmas ebeket ismerik, sokf�lek�ppen vezetik le. Az egyik ilyen magyar�zat szerint a latin „mastinus” �s „mastibe” szavakban gy�keredzik, melyek jelent�se b�k�s, nyugodt. Ezek a tulajdons�gok b�keid�ben nyilv�n jellemz�ek voltak ezekre a kuty�kra, de m�gsem emiatt ismert�k �ket igaz�n. M�s kutat�k, akik a kelta „mas tuin” (h�zat �rizni) sz��sszet�telb�l sz�rmaz� „masteve” sz�ban v�lik felfedezni a masztiff n�v eredet�t, k�zelebb jutottak az igazs�ghoz. Ezzel a n�vvel a s�lyos, hatalmas ebeket jel�lt�k, akik rettenthetetlen�l v�dt�k gazd�juk birtok�t. Ezek azok a jellemz�k, melyekr�l h�res volt az �si fajta.

Az �kori kelta n�pek �r�sbelis�ge azonban igen alacsony szinten �llt, �gy err�l az oldalr�l neh�z ezt az elm�letet hitelt �rdeml�en bizony�tani. �m a kiterjedt �r�sos r�mai eml�kek – irodalmi �s t�rt�neti munk�k, katonai, feljegyz�sek, cirkuszi besz�mol�k, stb. – alapj�n tudjuk, hogy a masztiff sz� csak Britannia megh�d�t�sa ut�n v�lt ismertt� a Birodalomban. Vagyis a hadizs�km�nyk�nt, cirkuszi szerepl�sre elhurcolt hatalmas kuty�kkal egy�tt nev�k is eljutott a R�mai Birodalomba. �ppen ez�rt felt�telezhetj�k, hogy kialakul�sa kapcs�n a kelta eredet-elm�let �ll k�zelebb az igazs�ghoz.

Az id�sz�m�t�sunkat k�vet� ezer �v roppant izgalmas volt �gy a Brit-szigetek lakosai, mint a masztiffok sz�m�ra. Alig vonultak ki a r�maiak, m�ris �jabb l�togat�k �rkeztek a La Manche-csatorna t�loldal�r�l. Ezek a sz�szok voltak, akiket a n�pv�ndorl�s hull�mai k�nyszer�tettek erre a kis utaz�sra. �ket mintegy �tsz�z �vvel k�s�bb a normannok k�vett�k, ez�ttal egy tr�n�r�kl�si vita elrendez�se c�lj�b�l. A Hastings-n�l 1066-ban lezajlott �tk�zet �jfent jelent�sen �talak�totta h�seink �let�t.

Kateg�ri�k

A masztiff egyik legkor�bbi angol nyelvû �r�sos eml�t�se az „Ancient Laws of Wales”, azaz „Wales �si T�rv�nyei” c�mû gyûjtem�nyben (XI. sz.) tal�lhat�. Ebben h�rom kateg�ri�ba sorolt�k a kuty�kat, �gymint h�z�rz�, juh�szeb �s masztiff. Ez ut�bbin bel�l megk�l�nb�ztett�k a „Cadgi” n�ven ismert hatalmas hadi, �s a fog�kutyak�nt haszn�lt „Gafaelgi” t�pust. E kisebb �s f�rg�bb kuty�kkal els�sorban nagyvadakra vad�sztak, de jellemz�en ezeket haszn�lt�k a k�l�nb�z� �llatviadalokon is. A k�tf�le m�retû, de tulajdonk�ppen egyazon fajt�nak tekinthet� kuty�k funkci�- �s testnagys�g szerinti megk�l�nb�ztet�se a sum�r �s r�mai rokonok ut�n itt is megfigyelhet�.

Roppant hasonl� kategoriz�l�s tal�lhat� abban a csaknem n�gy �vsz�zaddal k�s�bb keletkezett k�nyvben, mely III. Edward kir�ly fi�nak, Edmund yorki hercegnek nev�hez fûz�dik. A herceg 1410. k�r�l �rta – vagy mondta tollba – „Master of Game”, vagyis „A j�t�k mestere” c. mûv�t (�rtsd: cirkuszi j�t�k, viadal – a szerz�), melyben k�l�n fejezetet szentelt Anglia h�res kuty�inak. R�szletesen le�rta �ket, �s el�deihez hasonl�an k�l�n eml�kezett meg a h�bor�ban haszn�lt hatalmas kuty�kr�l, s k�l�n a kisebb testû vadkanvad�sz- �s gladi�torebekr�l.

Amint l�tjuk, e hatsz�z �ves mû �r�ja is m�ret, illetve felhaszn�l�si ter�let alapj�n kategoriz�lt. �m a k�t t�pus megjel�l�s�re m�r r�szben a csak az uralkod� oszt�ly �ltal ismert francia-latin kult�r�b�l mer�tett. A nagytestû masztiffok mellett megeml�tett j�val kisebb �s f�rg�bb kuty�kat ugyanis latin kifejez�ssel „alauntis”-nak nevezte.
�rdekess�g: Chaucer is megeml�kezik az alant-okr�l „The Knight’s Tales” c�mû munk�j�ban.

Sokan azt �ll�tj�k, hogy a vad�szatra �s viadalra haszn�lt alant egy a masztifft�l teljesen �n�ll� fajta volt. E v�leked�s szerint ezek a kuty�k mint uralkod�knak �s f�uraknak sz�nt aj�nd�kok a kontinensr�l, Franciaorsz�gb�l ker�ltek �t Angli�ba. Mint l�tni fogjuk, sokkal val�sz�nûbb, hogy a masztiff e kisebb m�retv�ltozat�nak csak a nev�t „import�lt�k” Nyugat-Eur�p�b�l. Maga a t�pus ugyanis m�r �sid�kt�l l�tezett a szigetorsz�gban is, ahogyan azt az el�z�ekben ismertetett ezer�ves t�rv�nygyûjtem�ny is bizony�tja. �ppen ezek a „k�nnyû” masztiffnak is nevezett, m�ra kihalt kuty�k voltak a hamarosan sz�ba ker�l� bulldog k�zvetlen �sei.

M�g kedvenc id�t�lt�seikr�l �s az arra legalkalmasabb ebekr�l k�nyveket �rtak, az uralkod� oszt�ly tagjai az alacsonyabb sorba tartoz�k sz�m�ra igyekezett megnehez�teni, s�t lehetetlenn� tenni az �kori hadikutya-ivad�kok tart�s�t. Erre sz�ks�g volt nemcsak a vad�llom�ny v�delm�ben (helyesebben a vadak elejt�s�nek kiz�r�lagos jog�t a f�urak maguknak k�vetelt�k), de az ad�k beszed�s�nek z�kken�mentess�g�nek biztos�t�sa miatt is. Ez�rt megk�vetelt�k, hogy az �sszes nagytestû kutya mells� l�bair�l k�t k�rm�t lev�gjanak. Az �gy sz�nalmasan biceg� kuty�k gyakorlatilag k�ptelenek voltak ell�tni �rz�si funkci�ikat, ez�rt a k�zrendûek hamarosan felhagytak tart�sukkal. A nemess�g k�r�ben viszont a hatalmas masztiffok t�retlen n�pszerûs�gnek �rvendtek, s tov�bbra is a k�tezer �vvel azel�tti c�lokra alkalmazt�k �ket. Vad�szatokon �pp�gy, mint a csatatereken vagy a viadalok ar�n�iban e remek kuty�k tov�bb �rizt�k f�lelmetes h�rnev�ket. Sok dics�s�ges t�rt�net sz�l b�tors�gukr�l, gazd�juk ir�nti hûs�g�kr�l.

�rdekess�g: a XVI. sz�zadban a k�l�nb�z� �llatviadalok Eur�pa-szerte �ltal�nos sz�rakoz�si form�nak sz�m�tottak m�g vas�rnaponk�nt, s�t a kiemelt egyh�zi �nnepeken is!

A masztiffok eg�szen a l�fegyverek eur�pai elterjed�s�ig meg�rizt�k hadi funkci�jukat, ahogyan arr�l a k�l�nb�z� kr�nik�k is besz�molnak. Az egyik ilyen szerint a spanyol koron�t is birtokl� V. K�roly (1500–1558) n�met-r�mai cs�sz�r franci�kkal v�vott h�bor�ja alatt VIII. Henrik n�gysz�z hadikuty�t k�ld�tt sz�vets�gese megseg�t�s�re. Noha a spanyolok is h�resek voltak saj�t harci kuty�ikr�l, a cs�sz�r nagy haszn�t vette e jelent�s hadtestnek. Olyan nagyra tartotta ezt az „aj�nd�kot”, hogy egy alkalommal az angol ebek b�tors�g�t �s harci szellem�t �ll�totta p�ldak�nt saj�t katon�i el�!

A hanyatl�s kezdete

A masztiff �vezredeken kereszt�l meg�rizte magasrang� p�rtfog�inak v�res harcokban, neh�z k�zdelmekben kiv�vott j�indulat�t, s tart�sa tov�bbra is f��ri kedvtel�snek sz�m�tott. Az 1600-as �vekt�l azonban egyre ink�bb a folyamatosan t�k�letesed� l�fegyverek domin�ltak a hadvisel�sben, s ez nemcsak a csatamez�kr�l sz�mûzte �r�kre a nagyszerû harcost. A puskapornak a XVI. sz�zad v�g�re tehet� eur�pai elterjed�se m�sik �si szakm�j�ra, a nagyvadak vad�szat�ra is v�gzetes hat�ssal volt.

R�ad�sul az �ppen ekkort�jt elm�rgesed� angol-spanyol viszony k�vetkezm�nyek�nt fell�p� ib�r tengeri fenyeget�s felgyors�totta ezt a folyamatot. A Nagy Armada elleni felk�sz�l�s hat�s�ra megkezdett flotta�p�t�si program irdatlan faig�nye miatt v�gbemen� erd�irt�s ugyanis a nagyvadak a farkas, medve �s vaddiszn� kipusztul�s�nak befejez�s�t is jelentette Albionban. �gy nem rendeztek t�bb� nagyszab�s� vad�szatokat, s nem volt sz�ks�g a fog�kuty�k seg�ts�g�re sem.

Maradtak h�t az �llatviadalok, melyeken egy ideig m�g bizony�thatt�k rendk�v�li k�pess�geiket, �s tov�bb �lvezt�k a f�rangok t�mogat�s�t. I. Jakab p�ld�ul h�sz masztiff szuk�t tartott �lland�an a Tower-ben, hogy mindenkor elegend� ut�np�tl�sa legyen a medveviadalokon esetlegesen elpusztult ebeknek. Chamberlain egyik besz�mol�ja is e koron�s f� nev�hez, �s a spanyol k�vet 1623-ban a kir�lyi udvarban tett l�togat�s�hoz fûz�dik. Megeml�ti, hogy az uralkod� vend�ge sz�rakoztat�s�ra egy jegesmedv�t zavartatott a Temz�be, majd kuty�kat usz�ttatott r�. Ezen esem�nyt az elragadtatott n�z�k „minden sportok k�z�l a legjobbnak” nevezt�k.

Egy dics�s�ges korszak v�ge

A leszûk�lt alkalmaz�si k�r els�dleges hat�sa, vagyis a teny�szt�s visszaes�se gyorsan �rezhet�v� v�lt. Az egyedek sz�m�nak drasztikus lecs�kken�se k�vetkezt�ben a XVII. sz�zad k�zep�n a masztiff m�r v�delemre szorult saj�t haz�j�ban! A viadalokon val� nagym�rt�kû pusztul�suk mellett az els�sorban a n�met ter�letekre ir�nyul� kivitel v�g�l m�r a fajta puszta fennmarad�s�t is vesz�lyeztette Angli�ban.

A helyzet egy id�re javulni l�tszott, amikor a kir�lyi hatalmat 1649-ben megd�nt� Oliver Cromwell lordprotector f�veszt�s terhe mellett megtiltotta a masztiff-ok exportj�t. Egy m�sik int�zked�s�vel – feltehet�leg akaratlanul – tov�bb szolg�lta a fajta �rdekeit, amikor vall�si okokb�l besz�ntette az �llatviadalokat is. Egy�bk�nt � maga a masztiff nagy rajong�ja, s�t t�bbj�k tulajdonosa volt. Kuty�i k�z�l n�h�nyan r�szt vettek �tk�zetekben is, �s elk�s�rt�k gazd�jukat �rorsz�g megh�d�t�s�ra.

�rdekess�g: a Cromwell vezette angol csapatok �rorsz�gi hadj�rata ut�n a szigetorsz�g lakoss�g�nak l�leksz�ma a fel�re cs�kkent. Nyilv�n ez is seg�tett megalapozni a hagyom�nyos �r-angol viszonyt.

A kir�lyi hatalom Cromwell hal�la ut�ni restaur�ci�ja idej�n az �llatviadalok �jra n�pszerûv� v�ltak, �s egyre sz�lesebb t�megek k�veteltek maguknak r�szt ebb�l a sz�rakoz�sb�l. A v�ltoz�s szele hamarosan el�rte az ar�n�k �porodott leveg�j�t is, �s jelent�s v�ltoz�s �llt be a k�zd�felek „szem�ly�ben”. A viadalok szervez�i ugyanis medv�t egyre nehezebben �s csak nagyon nagy k�lts�ggel tudtak beszerezni, s az ellen�k felvonultatott masztiffokb�l is egyre kevesebb volt. Mivel ezek szerepeltet�se egy�ltal�n nem volt gazdas�gos, a folyamatosan gyarapod� n�z�k�z�ns�g el�tt a XVII. sz�zad v�g�n megkezd�d�tt az olcs�n beszerezhet� bik�k �s kuty�k egym�s elleni k�zdelm�nek aranykora. B�r ilyen k�zdelmeket m�r 1000. k�r�l rendszeresen tartottak Angli�ban, azok j�szerivel csak a falusi p�rok, azaz a legszeg�nyebbek sz�rakoztat�s�t szolg�lta.

Az ekkorra meglehet�sen megfogyatkozott masztiff-�llom�ny tagjai sohasem t�nd�k�lhettek igaz�n ebben a „sport�gban”. Ekkorra ugyanis m�r �vsz�zadok �ta ismert volt az a kutya, amely m�sz�rsz�kek h�ts� udvar�ban, falusi v�s�rtereken hivat�sszerûen ûzte ezt a szakm�t. Ez a tr�nk�vetel� hamarosan �tvette a nagytestû �s hozz� k�pest lomha j�sz�gok harci ar�n�kban bet�lt�tt vezet� szerep�t. Kisebb termete f�rges�get �s kitart�st biztos�tott sz�m�ra, amely els�dleges fontoss�g� volt a viadalokon.

Legend�s elsz�nts�g�nak, �s nem utols�sorban saj�tos fejform�j�nak k�sz�nhet�en a masztiff-n�l sokkal eredm�nyesebben �s l�tv�nyosabban szerepelt a k�zdelmekben. Ez a nagyszerû harcos az �kori hadikuty�k m�lt� ut�djak�nt f�lelmetes h�rnevet v�vott ki mag�nak, s megkezdte m�ig tart� diadalmenet�t. A t�mpeorr� kuty�t bulldog n�ven ismerte meg a vil�g.

Folytatjuk a fajta modern kori t�rt�net�vel.